|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Országos szakszervezeti kerekasztal Bábolnán (1. rész)
|
1990. szeptember 11., kedd - A kormány ,,tulajdon és
privatizáció,, című előterjesztéséről, valamint a kedvezményes
üdültetést érintő kérdésekről tárgyalt kedden Bábolnán, az Országos
Szakszervezeti Kerekasztal, vagyis Autonómok, az Értelmiségi
Szakszervezetek tömörülése, a Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a
Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési
Fóruma és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség képviselői.
Az első napirendi ponttal kapcsolatosan az ülésen leszögezték: a szakszervezetek üdvözlik a privatizációs program gyorsítását célzó kormányzati szándékot. Megítélésük szerint azonban a dokumentum tézisei viszont egyoldalúak, az anyag a privatizációt lényegében politikai jelszóként kezeli, és nem társadalmi konszenzust kereső koordinációs törekvést jelez. Így fennáll annak a veszélye, hogy a Parlamentben egy újabb joghézagokkal teli szabályozást alkotnak. A téma eredményes parlamenti megvitatására csak akkor lehet számítani, ha azt közgazdaságilag megalapozottan, a gazdasági szerkezet, a szabályozórendszer, a fogyasztói érdekvédelem és az állami felügyelet jellegének változásával összefüggésben tárgyalják.
A szakszervezetek - hangsúlyozták a tanácskozáson - alapvetőnek tartják, hogy a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogszabályban garantált részvételi és a döntésekbe való beleszólási lehetőséget kapjanak, hiszen csak így biztosítható a demokratikus társadalmi kontroll. Ennek érdekében a privatizációs folyamat összes dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni az érdekképviseletek számára. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy tárgyalásokat folytassanak a munkavállalói érdekek képviseletében. Amennyiben az érdekképviseleti szervezetek a privatizáció javasolt módjai ellen kifogást emelnek, avagy eltérő privatizációs indítvánnyal kívánnak élni, azt az Állami Vagyonügynökség érdemben vizsgálja meg, s a jogsértő határozatok ellen bírósághoz lehessen fordulni. A cégbírósági bejegyzés feltétele legyen a munkavállalók véleményezésének dokumentálása is.
A nemzeti érdeket alapvetően érintő jellege miatt a privatizáció koncepcióját csak az Országgyűlés kétharmados egyetértésével fogadják el - hangoztatták a tanácskozáson. Azt is fontosnak tartották, hogy a privatizáció az állami tulajdon sokszínűvé válását jelentse, s teremtse meg a fennmaradó állami vállalatok működtetésének hatékony feltételeit is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták: a dolgozók szociális védelmét folyamatosan biztosítani kell. (folyt.köv.)
1990. szeptember 11., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|