|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Püspöki tábori mise a mohácsi csatatéren
|
1990. augusztus 26., vasárnap - A mohácsi vészre - a török
hódítók ellen 1526. augusztus 29-én vívott csatára - emlékeztek
vasárnap a Duna-parti városban. Az évfordulón kiállítás nyílt ,,A
mohácsi csatában esett dolgok emlékezete,, címmel Kolbe Mihály
festőművész történelmi tárgúu rajzaiból. Sokan ellátogattak a város
határában levő emlékhelyre, ahol az eddig megtalált tömegsírok
vannak. Az ország különböző részeiből érkezett emberek mellett
Mohács nyugatnémet testvérvárosának, Bensheimnek a polgárai is
képviseltették magukat az eseményen.
A hajdani harcmezőn, ahol művészien faragott kopjafák erdeje ,,őrködik,, a sírhalmaok felett, emlékhangversenyt rendeztek, majd megkoszorúzták az ütközetben elesett katonák nyughelyét. Ezt követően a sírokkal szemközt felállított tábori oltárnál Mayer Mihály pécsi püspök mondott szentmisét, megemlékezvén a 464 éve hősi halált halt keresztény harcosokról. Az istentiszteleten a Pécs finnországi testvérvárosából - Lahtiból - érkezett férfi kórus énekelt.
A püspök megszentelte a sírokat és megáldotta a felállított emlékkeresztet. A tíz méter magas keresztet egyetlen, a Duna mentén kivágott öreg tölgyfából ácsolták. A mohácsi polgárok régi kívánsága teljesült a keresztállítással. Már az emlékhely 1976-ban történt avatásakor volt ilyen törekvés, akkor azonban nem engedélyezték az illetékes szervek, hanem - komprmisszumként - egy emlékharangot helyeztek el a parkban. Most egyházi és világi kezdeményezésre elkészítették a kereszetet, amely azt jelzi, hogy az emlékhely egyben temető is: a tömegsírok ezernél több magyar és szövetséges katona csontjait őrzik.
A mohácsi megemlékezések szerdán - a csata napjának évfordulóján - folytatódnak. A Csele-pataknál álló emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartanak. Ez az a hely, ahol a vesztett ütközetből menekülő ifjú király, II. Lajos lebukott a lováról és elmerült a hullámsírban. Ugyancsak tiszteletadás lesz a csatában részt vett lengyel hősök emlékművénél is. (MTI)
1990. augusztus 26., vasárnap 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|