|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az Európa Nap eseményei - Ártánd
|
1990. augusztus 18., szombat - Az ártándi határállomáson
Sápi József, az MDF országgyűlési képviselője fogadta az európa napi
rendezvényekre Romániából érkező vendégeket: Bihar megye vezetőit, a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Román Demokratikus
Szabad Szakszervezet képviselőit. Köszöntőjében utalt arra, hogy a
páneurópai piknik gondolata egy évvel ezelőtt Debrecenből indult ki.
Az egész napos határ menti kulturális program után este nagygyűlést tartottak Ártándon. Az első szónok Simion Pop, Románia budapesti nagykövete román és magyar nyelven elmondott beszédében kijelentette: Románia mélységesen érdekelt az új Európa felépítésében. Kelet-Európa megújulásához országa történelmi tapasztalataival és a decemberi forradalom által felszabadított értékeivel járul hozzá. A határok megnyitása az előítéletektől terhelt légkör feloldását jelenti, s egyben a gyanakvás, a mesterségesen fenntartott feszültségek kiiktatását az államközi kapcsolatokból - mondta a nagykövet.
Jeszenszky Géza külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy egy évvel korábban, amikor a magyar-osztrák határon átszakadt a vasfüggöny, a magyar-román határ Európa talán legfeszültebb határszakasza volt. És karácsonykor jött a várva várt, de alig remélt csoda, amikor a román nép állítólagos ellensége, a magyarság megindult Erdély felé, kenyérrel, gyógyszerrel és ruhával megrakottan. Az Európa Nap nyolc határ menti találkozójáról szólva a külügyminiszter kiemelte: Magyarország és szomszédai ma megerősítik eltökélt szándékukat, hogy olyan Európában éljenek, ahol a határok nem választják el egymástól a rokonokat, a barátokat, ahol a határok átjárhatóak. Olyan Európában, ahol közösen lehet küzdeni a kommunista-sztálinista diktatúrák anyagi, morális és környezeti rombolásainak felszámolásáért. A román-magyar ellentétek mindig az antidemokratikus rendszerekben mélyültek el. Most a demokratikus viszonyok között megindul a közeledés, a sokoldalú együttműködés, s ebből nőhet ki a barátság - hangsúlyozta Jeszenszky Géza.
A politikai nagygyűlés végén Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára olvasta fel azt az újsághírt, amelyben az Európa Nap közérzetét fogalmazta meg a maga és minden jelenlevő számára. (MTI)
1990. augusztus 18., szombat 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|