|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Pro Renovanda Cultura Hungariae: alapítványrendszer az oktatás,
a művészetek, a közművelődés megújítására (1. rész)
|
1990. április 3., kedd - Pro Renovanda Cultura Hungariae
elnevezésssel 36 szakalapítványból álló alapítványrendszert hívott
életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a
művészetek különböző ágainak támogatására, a közművelődés
megújítására, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítására
hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létrehozását Glatz
Ferenc művelődési miniszter kedden a minisztériumban jelentette be
az újságíróknak.
Glatz Ferenc - utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alkalommal tart tárcavezetőként a minisztériumban sajtótájékoztatót - visszatekintett az elmúlt évi tevékenységükre, amikoris a minisztérium kialakította új kultúrpolitikai porgramjának alapelveit. Célul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző szerepét a kultúra területén is. Elképzelésük volt továbbá, hogy kialakítják a kultúra menedzselésnek új formáit, lehetőséget adva az egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásához. Mindezt pályázatrendszerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően biztosíthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való hozzáférhetőséget, az odaítélt összegek nyomonkövethetőségét, s - független kuratóriumok felállításával - az értékelésbe, elosztásba mindinkább bevonhatják a társadalmat is. E célok érdekében mozgósították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szétosztási módszerét megváltoztatva létrehozták az alapítványrendszert.
Az alapítványrendszert kuratórium irányítja, amelynek tagjai: Csoóri Sándor, Csurgay Árpád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király TIbor, Konrád György, Kosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi József; elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. A Kuratórium - amely már megalakult - az első félév végén az elnököt tagjai közül választja meg. Emellett - várhatóan április folyamán - valamennyi részalapítvány saját kuratóriumot hoz létre, amelyek a továbbiakban önállóan működnek; az alapítványok nyitottak, támogathatóak. Várhatóan májusban hirdetik meg a pályázatokat, aemlyeken egyének, intézmények, adott munkára alakult team-ek egyaránt részt vehetnek. (folyt.köv.)
1990. április 3., kedd 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|