Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)

Miközben a Duna pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32 évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben, ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett belügyi tisztekben.

Az SZDSZ állásfoglalása a népszavazásról (1. rész) (OS)

1989. október 27., péntek - Mint köztudomású, a Szabad
Demokraták Szövetsége népszavazást kezdeményezett a békés átmenet
legfontosabb, még nyitott kérdéseiről. A kétszázezer támogató
aláírás hitelesítése befejeződött, a népszavazás kitűzése minden
bizonnyal az Országgyűlés október 30-án kezdődő ülésének
napirendjére kerül.

    A 200 000 aláíró máris jelentős eredményt ért el, hiszen az
Országgyűlés az MSZMP-MSZP ajánlásaival szemben úgy határozott, hogy
jogutód nélkül feloszlatja a Munkásőrséget, és a munkahelyek
elhagyására kötelezi a pártszervezeteket.

    E siker ellenére szükségesnek tartjuk, hogy a kezdeményezés
valamennyi kérdésében tartsák meg a népszavazást. Ez a már
megoldottnak látszó kérdésekben sem felesleges. Emlékezzünk: az
újjászervezett MSZP kongresszusán még dübörgő taps üdvözölte a
munkahelyi pártszervezetek csorbíthatatlan megőrzését. Ha a legfőbb
szuverén, a nép kinyilvánítja akaratát, lehetetlenné válik a döntés
későbbi parlamenti felülvizsgálata.

    Az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Munkásőrség
feloszlatását. Végérvényessé tehetik a politikai pártok munkahelyi
működésének tilalmát. Rendelkezhetnek az állampárt vagyonának
sorsáról. Dönthetnek az elnökválasztás időpontjáról. Ha úgy
határoznak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után
kerülhet sor az elnökválasztásra, akkor megakadályozzák az
elnökjelöltek puccsszerű megválasztását. Ilyen módon a népszavazás
megtartása visszafordíthatatlanná teszi a demokratikus átementet.

    Takarékossági szempontok miatt elfogadhatónak tartjuk azt a
kompromisszumot, hogy a kormány által javasolt népszavazást a címer
és a nemzeti ünnep ügyében egyidőben tartsák meg az állampolgári
kezdeményezésű népszavazással.

    Elfogadhatatlan azonban, hogy a népszavazás eredményének
kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Ez az aláírók
szándékának kijátszása, a népszavazás intézményének lejáratása
volna. Hiszen az elnökválasztás nem a szavazólapok kitöltésével,
hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik. Ekkor indul el
a jelöltállító aláírások gyűjtése, az elnökjelöltek bemutatása,
egyszóval a választási hadjárat, amelyben ma még nem lehet
biztosítani az elnökjelöltek esélyegyenlőségét. De ez az
egyenlőtlenség csak az egyik baj volna. A másik az, hogy ha egy
ilyen hatalmas választási gépezet mozgásba lendül, nem lehet
megállítani. Ilyen körülmények között már nem lehet higgadtan
eldönteni a népszavazás tulajdonképpeni kérdését: időszerű-e
egyáltalán az elnökválasztás. (folyt.köv.)


1989. október 27., péntek 15:22


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

A BM III/II Csoportfőnökség inforemációja alapján január 4-én jelentettük, hogy TÓTH ERNŐ, a Sydney-i magyar főkonzulátus rejtjelzője szolgálati idejének lejártával nem tért iszza Magyarországra. A szerv újabb adatai szerint Tóth magával vitte a retjeleszközöket is. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD