 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (9. rész) - Sajtótájékoztató
|
Az MDF nem kétpárti kormányt kíván az MSZP-vel alakítani,
amennyiben a választásokat követően széles alapokon nyugvó koalíciót
célszerű létrehozni - jelentette ki Antall József az országos
gyűlést követő nemzetközi sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke
elöljáróban rövid nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: az MDF
ellenzéki politikai szervezetként fejti ki működését, s arra
törekszik, hogy elősegítse a magyarországi demokratizálási
folyamatot. Utalt arra, hogy az október 23-án életbe lépő magyar
alkotmány megteremtette a demokratikus jogállamiságot jelentő
köztársaságot. Felhívta a figyelmet az ország stabilitásának
fontosságára, annak hiányában ugyanis elkerülhetetlen a gazdasági
összeomlás, s nem folytatódhat a demokratizálódás sem. Ezért a
demokratikus átalakítás és a stabilitás a kormány és az ellenzék
közös ügye.
A sajtótájékoztatón többen idézték azt a hiresztelést, amely
szerint Antall József az MDF jelöltjeként a miniszterelnöki szék
várományosa. Az érintett erre úgy reagált: e gondolat az EKA
tárgyalásokon merült fel. Az MDF ilyen határozatot nem hozott,
ígéretet e tisztségre nem kapott. Egy következő kérdés kapcsán az
elnök méltatta az MDF leköszönt ügyvezető elnökének, Bíró Zoltánnak
szavait, amelyekben kifejtette: nem ért egyet a szervezet önálló
köztársaságielnök-jelölésével. Ennek kapcsán hangsúlyozta: senki nem
tagadhatja, hogy Magyarországon a reformkommunisták és -szocialisták
jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy lebontsák a
pártállamot. Mindebben kiemelkedő érdemeket szerzett Pozsgay Imre.
Hozzátette: tisztességes politikai versenytársaknak kell tekinteni
egymást, s olyan politikai viszonyokat kell teremteni, amelyekben a
politikai ellenfelek nem sértegethetik egymást büntetlenül.
További kérdésekre válaszolva Csurka István kijelentette: az
MDF-nek az a feladata, hogy a Kelet és a Nyugat számára egyaránt
megnyugtató biztonsági elemeket építsen politikájába. Hangoztatta: a
jelenlegi kormány érdemeként kell értékelni, hogy a sarkalatos
törvényeket a Parlament elé terjesztette. Ez is garancia arra, hogy
a kibontakozás sikerre vezeti az országot. Arra a megjegyzésre, hogy
kevés a nő a szervezetben, Lezsák Sándor úgy fogalmazott: az MDF a
fenyegetettség állapotában szerveződött, olyan körülmények között,
amikor családot kockáztatni nem szabad. (MTI)
KJ er st
(Az MDF országos gyűléséről tudósítottak: Csákvári János, Farkas
Attila, Garajszki István és Kun Erzsébet.)
1989. október 22., vasárnap 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|