|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A szabad demokraták nyilatkozata az országgyűlési eseményekről (1. rész)
|
1989. október 20., péntek - A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőinek megbízásából Haraszti Miklós pénteken a következő nyilatkozatot adta az MTI-nek:
A Szabad Demokraták Szövetsége megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Országgyűlés elnapolta az elnökválasztás időpontjáról tervezett vitát, határozott a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről, és úgy rendelkezett, hogy munkahelyeken nem működhetnek pártszervezetek. Ezek a döntések felcsillantják a reményt, hogy az elmúlt hetek bizonytalanságai és a legutolsó napok néha hisztérikus hangulatkeltései után a kormányzópárt, a kormány és a törvényhozás magatartásában felülkerekedik a józan megfontoltság és a jövőnk iránti felelősségérzet. A Parlament október 17. és 20. közötti ülésén politikai válság tetőzött. A válság be sem következett volna, ha az MSZMP a háromoldalú tárgyalásokon nem kényszerít rá az ellenzék egy részére egy elégtelen, s a társadalom előtt nem igazolható megállapodást. A válság nem mérgesedett volna el, ha az MSZMP utódpártja nem a legutolsó pillanatban, s csupán a 200 ezer, népszavazást kérő állampolgár nyomásának engedve szánja rá magát az elkerülhetetlen engedményekre. Reméljük azonban, hogy valódi fordulat kezdődött el, és nem folytatódnak a kapkodó manőverek. A politikai válságból van kiút. Mindenekelőtt meg kell rendezni a népszavazást. A nép kinyilvánította, hogy részt akar venni a demokrácia megteremtésében. Veszélyes játék volna semmibe venni a kinyilvánított közakaratot. Döntsön a nép arról a két kérdésről, amely még mindig nyitva van: vagyis az MSZMP utódpártjának vagyonáról, és arról, mikor legyen az elnökválasztás, a szabad választások előtt vagy utána. A másik két kérdésben pedig erősítse meg a népszavazás a Parlament döntését. Feltétlenül szükség van erre a legfőbb megerősítésre, hiszen a Munkásőrség felszámolása és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetése jelentős politikai ellenállásba ütközik egy nem túlzottan népes, de még hatalommal rendelkező rétegnél. A népszavazással párhuzamosan szükség lesz további lépésekre is, hogy végre létrejöjjön az a politikai egyetértés, amely biztosíthatja a nyugodt, rendezett körülményeket a szabad országgyűlési választásokig. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|