|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (16. rész)
|
Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és -------------------- igazságügyi bizottság előadója elöljáróban annak a véleményének adott hangot: a 40 évvel ezelőtt választott politikai utunkról kiderült, hogy sehová nem vezet. Ebben a felismerésben az a legszembetűnőbb, hogy a tényt az a politikai elit is felismerte, amely ítéleteinek csalhatatlanságában korábban megingathatatlan volt. Az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett - szögezte le. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények - Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék - létrehozását. Az előterjesztett törvényszöveg azonban már közel sem találkozott maradéktalanul a bizottság egyetértésével. A vita során a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. A döntés indokait illetően a bizottság kiemelte, hogy támogató javaslatával hozzá kíván járulni a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott megállapodások törvényerőre emeléséhez. A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében - a bizottsági ülésen - Antall József felhívta a figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság eltért a háromoldalú tárgyalásokon kialakított állásponttól, amely lehetővé tenné a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői mandátumát. Mások az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását tartották fontosnak. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|