|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-aktívaülés Angyalföldön (2. rész)
|
Többször szakította meg hosszan tartó taps az előadó mondatait, amelyben elhangzott az is, hogy nem az MSZMP alakult újjá, hanem a kongresszuson elbizonytalanodott küldöttek segítségével, a valóságtól elszakadt likvidátor vezetők manipulációja következtében az összehívott kongresszus lépett ki a pártból. A kongresszus munkáját értékelve rámutatott: a plenáris üléseken is érezhető volt a reformszövetség reformretorikája, diktatúrája. A tanácskozáson szó sem esett a legfontosabb, az ország lakosságát foglalkoztató kérdésekről: mit akarnak tenni annak érdekében, hogy Magyarország kijusson nehéz helyzetéből. A kongresszus személyi ambíciók kiélésének gyülekezete lett - hangsúlyozta Ribánszki Róbert, majd kifejezte azt a véleményét, hogy a létrejött MSZP polgári liberális szervezet, amelynek nem sok köze van a hagyományos értelemben vett szocialista és szociáldemokrata pártokhoz. A párttagság előtt a következő időszakban álló legfontosabb feladatként a következőket sorolta fel: összefogva minden progresszív erővel, állítsák meg az egység további rombolását, állítsák helyre a párt belső kohézióját, eszmei, cselekvési és akcióegységét, bizonyítsák, hogy úrrá tudnak lenni a pártot, az országot kedvezőtlen irányba sodró folyamatokon. A pártvagyonról szólva javasolta, hogy azt a tagság létszáma arányában osszák fel. Kijelentette: a működéshez szükséges eszközöket biztosítani kell mindkét párt számára. A munkahelyi szerveződések ügyében szükségesnek tartotta a baloldali párt tevékenységének folytatódását a munkahelyen. Leszögezte: az MSZMP-nek indulnia kell a választásokon. Amennyiben sikerül megújulnia, újjáépítheti tekintélyét, tömegkapcsolatait. Véleménye szerint az általános választások idejét célszerű elhalasztani az Országgyűlés mandátumának lejárta utánra, s azt követően kell megtartani a köztársaságielnök-választást. Az előadó tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy tárgyalásokat folytatott Grósz Károllyal, aki kijelentette: nem lép be az MSZP-be, továbbra is az MSZMP tagjának tekinti magát. Tevékenységét ott kívánja folytatni, ahol a pártnak szüksége van rá. Ribánszki Róbert végezetül bejelentette: a marxista egységplatform beszüntette tevékenységét, tagjai a párttagság százezreivel az MSZMP megújításán, megerősítésén kívánnak munkálkodni. Az aktíván három kongresszusi küldött számolt be tapasztalatairól. Ezt követően a résztvevők az MSZMP tagjaihoz szóló felhívást, valamint szervezeti intézkedéseket tartalmazó javaslatot fogadtak el. A gyűlés az Internacionale hangjaival ér véget. (MTI)
1989. október 16., hétfő 21:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|