 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
MSZP kongresszus - Barabás János nyilatkozata
|
1989. október 8., vasárnap - A történelmi döntést követően -amely szerint uj baloldali párt megalakulását mondta ki a kongresszus - a tanácskozás helyszinén és számos más fórumon kialakult beszélgetésen többen is úgy vélekedtek: nem jött létre markánsan radikális párt, s tagjai között lesznek olyanok, akik minden valószinüség szerint a hagyományos szellemben kivánnak majd politizálni.
Barabás János úgy fogalmazott, hogy az alapvető
kérdésekben döntött a pártfórum. Mégpedig abban, hogy az MSZMP
beszüntette működését, s létrejött egy új párt, amely azonban a
kongresszusi küldöttek révén nem zárta ki egy döntéssel magából a
tagságot. Minden tagnak viszonylag rövid határidőn belül ki kell
nyilvánítania, hogy elfogadja-e az új párt programját,
alapszabályát. Ha ezt megteszi, akkor a tagsága folyamatos. Mindez
éppen azért történt így, hogy ne keletkezzék olyan helyzet, amelyben
a küldöttek túllépnek a mandátumukon, s kizárják maguk közül a
tagságot. A tanácskozáson felvetődött olyan javaslat is, hogy az új
pártba lépők szándékát a taggyűlés felülbírálhatja, erről azonban
nem született döntés.
Barabás János egyéni véleményeként hozzátette: szükségesnek
látja, hogy legyen valamilyen szervezeti megoldás, ami hitelesíti:
az új párt létrehozásának szándéka mögött messze nem a cégtábla
átfestésének igénye húzódik meg csupán. Reményét fejezte ki, hogy
erre garancia lesz az új program, az új alapszabály, a vezetés
személyi összetétele, valamint a cselekedetek - tehát mindaz, amivel
a párt igazolhatja szándékát. Kétségtelen, hogy a Magyar Szocialista
Párt létrehozásában aktív szerepet játszó kongresszusi küldöttek
többsége érzékeltette: vannak társaik között olyanok, akikkel nem
szeretnének az új pártban együtt tevékenykedni. Arra még nincs
elképzelés, hogy milyen - nem megalázó, nem inkvizitori - szervezeti
megoldást lehetne találni erre, az azonban egyértelmű, hogy találni
kell ilyet - hangsúlyozta. (MTI)
1989. október 8., vasárnap 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|