|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Népi demokratikus platform - sajtótájékoztató
|
1989. október 8., vasárnap - A Népi demokratikus platform abban látja különbözőségét a Reformszövetségtől, hogy nem kizárólag a parlamentáris demokrácia intézményeinek kiépítésére törekszik, hanem az önkormányzati elemekre is hangsúlyt helyez. Emellett a piac ellenőrzését tartja szükségesnek, és úgy véli, hogy a Reformszövetségben liberális illuziók élnek a piaci lehetőségekkel kapcsolatban. Minderről azon a vasárnap délutáni sajtótájékoztatón volt szó, amelyet a Népi demokratikus platform képviselői, Fábry Béla, Bárd András és Gönci János tartottak a nemzetközi sajtóközpontban.
A tájékoztatón elhangzott: a Népi demokratikus platformot immár nem lehet kihagyni a kongresszus döntéseiből. A különbségek megfogalmazása ellenére a platform képviselői a Reformszövetséggel közös pontokat hangsúlyozták, így elsősorban az állampárt felszámolását, a demokratikus szocializmust. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Bárd András úgy vélekedett, hogy időtálló kommunista hagyománynak tekintik a közösségi tulajdon irányába ható törekvést, a szervezett baloldali tömegpárt-jelleget, a társadalmi igazságosságra és szolidaritásra, a humanizmusra törekvést. A platform a Magyar Néppárthoz, a bibói gondolatokhoz és a szociáldemokrata párthoz érzi magát a legközelebb - fejtette ki. Gönci János magánvéleményét hangoztatva elmondta: hiba volt nem feloszlatni a munkásőrséget, de ez az ügy most már a kormányra tartozik. A sajtótájékoztató résztvevői kifejezték reményüket, hogy ,,a fundamentalisták most már nem tudják érvényesíteni akaratukat a párton belül,,. A Népi demokratikus platform egyébként a kongresszus után is tovább működik - közölték. Gönci János azt is elmondta: a pártkongresszuson megválasztott új tisztségviselőknek - az alapszabály értelmében - vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük, és ugyanerre lesznek kötelezve akkor, amikor tisztségük lejár. (MTI)
1989. október 8., vasárnap 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|