|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (4. rész)
|
A felelősség ily módon való konkretizálása kifogná a szelet az ellenzék vitorlájából is, amely - úgymond - a párt kollektív bűntudatának táplálására, fenntartására törekszik - tette hozzá. Sokan szorgalmazták a párt életének ,,humanizálását,,, vagyis azt, hogy működésének, tevékenységének középpontjába a humanizmust, az emberről való gondoskodást állítsák. A munkásság képviseletében felszólalók ezzel kapcsolatban óvtak attól, hogy a megújuló vagy újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze zászlajára. A felszólalásokból kitünt, hogy e csoportosulások főként a népi demokratikus platform céljaival, elképzeléseivel rokonszenveznek. A munkástagozat képviseletében szót kért küldött - a vezetőválasztás vitáját mintegy megelőlegezve - nyíltan közölte, hogy a legszívesebben Nyers Rezsőt látnák a párt elnöki tisztében. A munkások nevében szólók álláspontja azonban meglehetősen eltérő volt, az alapkérdéseket illetően is. Az is elhangzott: a munkások nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is megfosztják őket. A jelenlegi forradalmi helyzetben nagy szükség van arra, hogy a munkástömegek ne váljanak a különböző ellenzéki pártok prédájává. Mások viszont azt hangsúlyozták: olyan pártra van szükség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyenlőséget és tisztességes megélhetést biztosít a bérből és fizetésből élők számára. Erőteljesen hallatták hangjukat a vitában a ,,vidéki Magyarország,, küldöttei is. Többen közülük egy tisztességes, átfogó agrárprogram kidolgozását sürgették. Úgy ítélték meg, hogy a kemény választási harcok elébe tekintő párt számára e program mielőbbi meghirdetése stratégiai kérdéssé vált. A vidék fejlődését megalapozó sürgős tennivalók közé sorolták a helyi önkormányzatok szerepének erősítését, egy hatékony, vegyes tulajdonú mezőgazdaság kiépítését, s új föld-, illetve szövetkezeti törvény megalkotását. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 17:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|