 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
- A Beszélő legújabb száma - 9. folyt.
|
Az állam az önkormányzatokat olyan adópolitikával támogassa,
amely lehetővé teszi, hogy a jól működő önkormányzatok kezében minél
több gazdasági eszköz maradjon az önfejlesztésre.
Szükségesnek tartjuk ugyanezeknek az önkormányzati elveknek a
gazdálkodó szervekre, elsősorban a kis- és középüzemekre való
kiterjesztését is.
- A közigazgatás demokratizálása elengedhetetlenül szükséges az
önkormányzatok zökkenőmentes működéséhez. Az önkormányzatok jó
működése egy pluralista társadalomban elképzelhetetlen a törvényt
ismerő szakemberek és végrehajtók függetlensége nélkül. Ennek
érdekében mielőbb törvényben és köztisztviselői szolgálati
szabályzatban kell megfogalmazni és biztosítani a köztisztviselői
függetlenséget. Az összeférhetetlenség kimondása pedig lehetetlenné
tenné bármely párt-, rokoni- vagy egyéb érdekkapcsolatok kiépülését.
- A kereszténydemokrácia szociálpolitikájában első helyet kell
biztosítani a családvédelemnek, a nyugdíjasok, a rokkantak és az
önhibájukon kívül munkanélkülivé vált embertársaink ügyének. E
kérdésekben a társadalmi szolidaritás álláspontjára kívánunk
helyezkedni. Szükségesnek tartjuk e nagy fontosságú kérdés
rendezésének összehangolását.
A családvédelem terjedjen ki a családi bérre, a családi adó
rendszerére, az anyaság védelmére. A gyermeknevelés anyagi
elismerése - tekintettel az iskoláztatott gyermekek számára is - ne
megalázó segély legyen, hanem a társadalom által is elismert munka
jogán szerzett jövedelemtöbblet.
- Elengedhetetlennek tartjuk az állam és az egyházak közötti
feltétlen bizalomra épülő kapcsolat rendezését. E rendezés bizalmi
alapját szolgálhatja az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése. A
lelkiismereti- és vallásszabadság elvét valljuk. Meggyőződésünk,
hogy a vallás nemcsak magánügy, ezért kívánjuk az államilag elismert
vallási felekezetek számára a közszabadságot, a társadalmi,
kulturális, szociális és gazdasági szervezkedés jogát, az oktatás és
a nevelés szabadságának teljes biztosítását. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|