|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 7. folyt.
|
- A Kereszténydemokrata Néppárt arra vállalkozik, hogy a legszélesebb rétegekkel megismertesse azt az államhatalmi formát, melyet a közvélemény röviden kereszténydemokráciának nevez. S mely a történelmi Európa keresztény világnézetéből, állameszményéből és kulturájából fejlődött ki. E politikai berendezkedés képviseletét a politikai közéletben azért vállaljuk, mert meggyőződésünk szerint ez biztosítja a legnagyobb szabadságot és szocialista igazságot az állampolgároknak. - Mit értünk kereszténydemokrácia alatt? A kereszténydemokrácia olyan tagolt, pluralista szerkezetű államalakulat, amelyben az állam nem öncélú, hanem közvetlen embercélú intézmény, a hatalmat a nép akaratából demokratikusan választott parlament útján gyakorolja a közjó, a haladás és a béke érdekében. A kereszténydemokráciában az embercélúság azt jelenti, hogy a társadalomban elsődleges érték az ember mint személyiség, az állam elsődleges funkciója pedig olyan társadalmi berendezkedés megvalósítása és védelme, amelyben a személyiség érvényesülési lehetőséget kap a kibontakozásra, és az egyén felelősséggel hat vissza a közösség boldogulására. - Helyünk a pártok között. Mindebbből következik, hogy világnézeti alapon álló politikai párt vagyunk, de nem egyházi, vagy felekezeti párt. Az egyházaknak nincs, és soha nem is volt politikai pártja, lévén hivatásuk lelki küldetés. Lehetséges viszont olyan párt, amely magáévá teszi az egyházak hit- és erkölcstanát és egyházpolitikai síkon segíti azok szabad működését. A Kereszténydemokrata Néppárt ilyen párt akar lenni. Életünket a szociális és demokratikus eszmék jegyében, a magunk sajátos magyar hagyományaira és adottságaira építve szabadon akarjuk berendezni. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|