|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (6. rész)
|
Hozzátenném: mindezek a változások egy olyan időszakban mentek végbe, amelyre a rendkívül intenzív törvényelőkészítés és törvényalkotás jellemző (1988 novemberétől a mostani szeptemberi ülésszakig az Országgyűlés 46 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el). x Milyen jövőt jósol a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott sarkalatos törvényeknek? Elfogadja-e a parlament a pártok megállapodásait? Mi történik akkor, ha a parlament érdemi módosításokat hajt végre a törvényeken? - Ezek a törvények rendkívül alapos előkészítés eredményeként kerültek a Politikai Egyeztető Tárgyalások elé. Ezzel nem akarom alulbecsülni azt a tartalmi gazdagodást, amin a törvényjavaslatok a viták során keresztülmentek. Tehát a parlament joggal vallhatja ,,magáénak,, ezeket a törvényeket, s nem is először találkozik velük, hiszen elvi szinten már tárgyalta őket. Én azt hiszem, a parlament alapos vita alapján - eltekintve most a különféle pártok, szervezetek sok kérdésben még mindig szóródó véleményétől - legnagyobb felelőssége birtokában fog dönteni. A döntés kimenetele a parlamenttől, illetve az ottani vitától függ, jóslásokba nem kívánok bocsátkozni, mert azt esetleg egyesek a parlamentet befolyásoló szándéknak minősítik. x Térjünk rá egy másik, az egész társadalmat foglalkoztató témára, az MSZMP közelgő kongresszusára. Mit vár a kongresszustól? - A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését. Ez számomra sok mindent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot, amely végre egyértelműen elkötelezi a pártot a demokrácia, azaz a néphatalom mellett. Méghozzá olyan néphatalom mellett, amely a szociális értékek és az alapvető emberi szabadságjogok érvényesítésén és tiszteletben tartásán nyugszik. Szervezetileg olyan pártot jelent, amely végre - nemcsak szavakban, hanem ténylegesen is alulról építkezik és a párt mindennapi működésében is világosan elválasztja egymástól a belső szabályozást, a végrehajtást és az ellenőrzést; a párt kongresszusa legyen a párt belső életének alkotmányozó szerve, a választmány az ellenőrzésé és az Elnökség a végrehajtásé. A vezetés személyi összetételében pedig radikális generációs megújulást várok, amelyben hiteles, reformelkötelezett emberek kerülnek a párt élére. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|