|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
- Választási törvénytervezet 5. folyt.
|
Ez a legrészletesebb tájékoztatás, ami előttem van a Magyar Hírlapban, ez sem mond el mindent, lehet tudni olyat is, ami nincs benne. - Ez teljesen érthetetlen. Hallgatom, amit Krassó György mond, mert hát arról van szó, hogy itt a konferencián megállapodtak bizonyos alapelvekben. Nyilván a jogászok most próbálják ezt törvényjavaslat formájába önteni. Mihelyt törvényjavaslat lesz belőle, ez azonnal megjelenik. Eddig nem jelent meg, mert ez még nem törvényjavaslat. Az alapelveket látjuk és erről vitatkozunk. Itt az alapelvek szempontjából tényleg arról van szó, hogy egy képviseleti rendszer bevezetése nem népuralmat jelent. A képviseleti rendszer annyit jelent, hogy emberek választanak embereket, akik őket politikai kérdésekben - egy teremben, ahol ezek összegyűlnek - képviselik, és ebben a tekintetben kár itt elvi fejtegetésekbe bocsátkozni a népszuverenitásról. Itt arról van szó, hogy mi az a rendszer, ami lehetővé teszi azt, hogy azok az érdekek, amelyekről itt szó van, 6 millió választónak az érdekei, s azok képviseltetésre kerülnek-e. És itt had mondjam el: lehet, hogy ez a rendszer komplikált, de hogyha a nyugatnémetek ezt értik és 40 éve szeretik, akkor nem tudom, hogy a magyar választóközönség miért nem tanulhatja meg? - Mert nem arról a rendszerről van szó. - Arról van szó, de most tényleg ne arról vitatkozzunk, hogy melyik rendszerről van szó. Itt a lényeges szerintem az, hogy ez olyan, mint egy házasság. Nem biztos, hogy abban a házasságban a legboldogabbak az emberek, a résztvevők, ahol a két fél mindent azonnal ért a másikról - ennek más feltételei vannak. Ez eléggé világos ahhoz, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy ő Pityi Palkót, vagy mit tudom én kit akar a parlamentbe tulajdonképpen. - Tőkés Rudolf? (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|