|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Kisgazdapárti alakuló gyűlés Csokonyavisontán (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Tagtoborzó és alakuló gyűlést tartott vasárnap délután a Somogy megyei Csokonyavisontán a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. A község és a környező falvak lakói közül mintegy 80, döntő többségében idős korú ember vett részt az összejövetelen, amelynek szónoka Hardi Péter, a Kisgazdapárt főtitkárhelyettese volt.
Bejelentette, hogy a Kisgazdapárt rövidesen közzéteszi teljes és részletes programját, amellyel indulni kíván a soron következő választásokon. A program főbb téziseit ismertetve Hardi Péter először pártja külpolitikai elképzeléseiről szólt. Alapvető célként jelölte meg az idegen fegyverektől mentes, független és semleges Magyarország létrehozását. Ennek érdekében amint a nemzetközi helyzet lehetővé teszi, országunknak el kell hagynia a Varsói Szerződést. Bár hazánk történelmi gyökerei szerint nyugati orientációjú - fejtegette a főtitkárhelyettes, földrajzi helyzetünk szükségessé teszi, hogy fenntarsuk a jó viszonyt a Szovjetunióval. A külpolitikai célok között említette Hardi Péter a határainkon túli magyarság sorsának figyelemmel kísérését, helyzetének javítását. Belpolitikai kérdésekre térve elsőként a békés átmenet feltételeiről fejtette ki a Kisgazdapárt álláspontját. Eszerint az országnak ,,gyenge,, - csupán reprezentatív funkciót betöltő - köztársasági elnökre, a Parlament, a kormány és a bírói testület között megosztott hatalomra, a politikától mentesített erőszakszervezetekre van szüksége. A Munkásőrséget és az Ifjú Gárdát politikai és gazdasági okokból egyaránt fel kell oszlatni. A Kisgazdapárt alapvetően a magántulajdonra építi gazdaságpolitikai törekvéseit. Hardi Péter szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a választások után azonnal magántulajdonba kell adni a földet és a termelőeszközöket. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szabadpiaci versenyben győzhessen a hatékonyabb tulajdonforma. A veszteséges vállalatok költségvetési dotációját mielőbb meg kell szüntetni, s az így felszabaduló anyagiakat az infrasturktúra, az oktatás és egészségügy, valamint a szociálpolitika fejlesztésére kívánja fordítani a Kisgazdapárt. (folyt. köv.)
1989. szeptember 10., vasárnap 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|