|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 3., vasárnap - Jogfolytonos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platform-szövetség alapján működő pártra van szükség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP-reformkörök és reformalapszervezetek II. országos tanácskozásának küldöttei vasárnap.
Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, propaganda és művelődési központjában megrendezett tanácskozás feladata az volt, hogy a párt közelgő kongresszusára készülve platformot alkossanak a résztvevők. A pártprogramnak is megfelelő dokumentum azonban idő hiányában csak vitaanyagként készülhetett el. Ezt egészítik ki a szombati szekcióülések munkájának összegzései, valamint több nyilatkozat és állásfoglalás. Ezeket az anyagokat a tanácskozás résztvevői megvitatásra ajánlják a párttagságnak és eljuttatják az MSZMP KB Pozsgay Imre vezette bizottságához is. A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttagsághoz és a kongresszusi küldöttekhez. Ebben arra hívják fel a címzetteket, hogy teremtsenek közösen olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a tagság. Ennek a pártnak szakítania kell a bürokratikus központosítással. A levélben kitörésre buzdítanak az államszocializmus, az állampárt teremtette válságból, és a kudarcra kárhoztató sztálini modellel való szakításra szólítanak fel. Ahogyan a levélben is szerepel, a tanácskozáson megválasztották a reformkörök önálló küldöttcsoportját. A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette történelmi küldetését - szögezte le az a nyilatkozat, amelyet a tanácskozáson résztvevő munkásőrök fogalmaztak meg, s hoztak nyilvánosságra. Véleményük szerint önkéntes testület létrehozására csak a pártközi megállapodások után, parlamenti törvényhozással kerülhet sor, s a társadalom új fegyeres testületét csak a parlament vagy a köztársasági elnök irányíthatja. Mentesíteni kell a testületet a politikai pártok harcától, s a felvétel sem történhet a párttagságtól függően. Az új testületnek javasolták a nemzeti gárda elnevezést. Tennivalóit elsődlegesen az elemi csapások felszámolásában, az élet és az anyagi javak mentésében, a közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátásában jelölték meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|