|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűléssel zárult a reformkörök tanácskozása - Nyers Rezső
|
1989. szeptember 3., vasárnap - Jogfolytonos, radikálisan megújított, a konzervatív elemektől megtisztított és platformszövetség alapján működő pártra van szükség - így döntöttek a reformkörök és reformalapszervezetek második országos tanácskozásának küldöttei vasárnap tartott záró plenáris ülésükön. Ezen az ülésen egyébként arról esett a legtöbb szó, hogy a reformköri mozgalom és képviselői az MSZMP közelgő kongresszusán milyen stratégiát és taktikát kövessenek, van-e és milyen esélyük a győzelemre. A másfélnapos platformalkotó másfélnapos tanácskozást nagygyűlés zárta. Elsőként Nyers Rezső, az MSZMP elnöke lépett nagy taps közepette a szónoki emelvényre. Elöljáróban helyesnek minősítette a reformkörök válaszát arra a kérdésre, hogy milyen pártot akarnak, és kifejtette véleményét az új típusú párt örökségének kezeléséről. Szólt a múlt tanulságairól, és kitért arra a vitára is, amely a reformkörök tanácskozásán nagy hangsúlyt kapott: modell- avagy rendszerváltásra van-e szükség. Kijelentette: a modellváltással ért egyet abban az értelemben, hogy az a politikai és a gazdasági rendszer gyökeres reformját, megváltoztatását jelenti. A kifejezés azonban nem pontos - hangoztatta -, mert mindaz, amiben eddig éltünk, amiben jelenleg élünk, formációelméletileg nem nevezhető szocializmusnak. Nyers Rezső nagy tetszéssel fogadott beszéde után Győrffy István (Zala megye), az MSZMP országgyűlési képviselőjelöltje kapott szót, majd Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja emelkedett szólásra. (MTI)
1989. szeptember 3., vasárnap 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|