|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása
|
1989. szeptember 3., vasárnap - A platform-tervezet feletti vitával folytatta munkáját az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása vasárnap délelőtt. A tanácskozás munkájában részt vesz Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az Elnökség tagja. A küldöttek elfogadták azt a levél-tervezetet, amelyet a tanácskozás a párttagsághoz és a kongresszus küldötteihez intéz. Ebben egyebek között hangoztatják, hogy a közelgő kongresszuson a párt sorsa a tét. A reformkörök olyan szocialista pártot kívánnak teremteni, amelynek gazdája a tagság. Olyan pártot akarnak alkotni, amely szakít a bürokratikus központosítással, amely minden együttműködni kész politikai és szellemi erővel képes megvalósítani az európai szintű modern Magyarországot. A dokumentum kitér arra is, hogy az állam-szocializmus, az állam-párt történelmi zsákutcába vezette az országot. A történelmi válságból ki kell törni, véglegesen szakítani kell a kudarchoz vezető kárhoztató sztálini modellel. A kongresszus küldötteitől a tagság azt várja, hogy csak olyan személyiségeket válasszanak meg a párt vezető szerveibe, akik rászolgáltak a bizalomra. Az országosan ismert politikusok közül csak azok kerülhetnek a vezető testületekbe, akiknek közismert a személyi alkalmassága, reformkötelezettsége, erkölcsi feddhetetlensége, s akik nem önnön becsvágyuk eszközeként kezelik a pártot. A küldöttek a plenáris ülés kezdetén kézhez kapták a párt szervezeti felépítésének és működésének alapelveiről szóló alapszabály-tervezetet is. Ebben hangsúlyosan szerepel az a mondat, amely szerint a párt nevét a kongresszusnak meg kell változtatnia, a reformkörök és reformalapszervezetek országos értekezletének azonban nincs erre vonatkozóan konkrét javaslata. (MTI)
1989. szeptember 3., vasárnap 10:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|