|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (6. rész)
|
Németh Miklós a reformkörök önálló platform-alakítási szándékával összefüggésben felvázolta azt az MSZMP-n belül kialakult két fő irányvonalat, amely köré sok és sokféle létező platform, illetve program csoportosítható. Az egyik fő áramlat radikálisan szakítani kíván az eddigi modellel, s a másik is reformokat hirdet, de az eddigi módon, tehát sok kompromisszummal és lassabban akarja végrehajtani a változtatásokat. Szerinte az olyan párt, amely ezt a sokszínűséget kompromisszumokkal akarja feloldani, nem fog megújulni, nem bízhat abban, hogy nyerni fog a nyílt, szabad és demokratikus választásokon. A megújulási folyamattal összefüggésben önkritikusan szólt a pártvezetés hibáiról. Elismerte, hogy a vezetés nem mindig volt ura a folyamatok irányításának. Olykor az események után kullogott, és előfordult az is, hogy a párttagság véleményének kikérése nélkül döntött fontos kérdésekben. Cáfolta viszont, hogy a párt bármely vezető testülete döntött volna a választások időpontjának előrehozataláról. Kijelentette: erről csak a párttagság véleményének ismeretében foglalnak állást. Végezetül kitért a kormány munkáját ért kritikákra is, majd megerősítette azokat az információkat, amelyek a Központi Bizottság pénteki üléséről a közvélemény előtt ismeretessé váltak. Az esti plenáris ülés kezdetén ismertették a küldöttekkel Horn Gyula külügyminiszternek a tanácskozás résztvevőihez küldött levelét. Horn Gyula meggyőződése szerint a reformkörök és alapszervezetek kezdeményezései, törekvései segíthetik a párt kijutását a mostani súlyos helyzetből. A reformkörök tevékenységében az új típusú marxista párt kialakulásának egyik fő zálogát érzékeli. Szerinte elképzeléseiket akkor válthatják valóra, ha az elhatárolódás, az új elvek megfogalmazása mellett az egész baloldali mozgalom belső szolidaritásának erősítésére szintén gondot fordítanak. A levélben kifejezte meggyőződését, hogy a színvonalas politikai vitakultúra révén a reformkörök utat találhatnak a megújulást akaró, de régi nézeteiktől és ideológiai beidegződéseiktől nehezen szabadulni tudó, kommunista meggyőződésű párttagok tekintélyes részéhez is. Horn Gyula bízik abban, hogy a párt tagjainak többsége mielőbb felismeri, tudomásul veszi és elismeri a reformkörök szándékának tisztességét és maga is cselekvő támogatója lesz a mozgalomnak. A tanácskozás vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|