|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP Reformköreinek II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Megmutatkozott annak az eredménye, hogy az MSZMP Központi Bizottságának jelenlegi tagjait ,,értékelő,, bizalmi szavazás rendezéséről a tanácskozás szervezői csak előzetesen adtak tájékoztatást - ám akkor a nemzetközi sajtó révén hozták a világ tudomására. Az MSZMP reformkörei II. országos tanácskozásának küldötteit azonban úgy tűnik váratlanul érte a közvéleménykutatás szándéka: a résztvevők alig fele szavazott valaki mellett vagy ellen. A hivatalosan meg nem választott szavazatszámláló bizottság mindössze annak a tiz KB-tagnak a nevét hozta nyilvánosságra, akikre a legtöbben voksoltak. Ők abc sorrendben a következők: Berend T. Iván, Csáki Csaba, Horn Gyula, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tőkei Ferenc és Vastagh Pál. Az MTI értesülése szerint ezen a listán először 25 név szerepelt, de nem tudni kik és milyen felhatalmazás alapján úgy döntöttek, hogy csak tiz nevet tárnak a nyilvánosság elé. A szavazólapokat pedig már a tájékoztatás előtt megsemmisítették. Így azt sem lehetett megtudni, kinek a neve maradt egyáltalán a listán, kié nem, s javasoltak-e újabb személyeket. Arról sem szól a fáma, hogy pontosan hányan szavaztak és a tíz politikus egyenként hány voksot kapott. A bizalmi szavazás egyébként a tanácskozás első napján délelőtt zajlott le. Többen úgy vélekedtek, hogy a szavazás célja félreérthető volt és így jónéhányan azoknak a nevét jelölték meg, akiket nem akarnak látni tovább a Központi Bizottság soraiban. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|