|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (2. rész)
|
A magyar társadalom a régi vezetői gárda alapján ítéli meg a pártot mindaddig, amíg nem hajtjuk végre a radikális megújítást és nem vagyunk képesek megválni a múlt képviselőitől, a ,,politikai múmiáktól,, - húzta alá. Végezetül azt ajánlotta a küldöttek figyelmébe, hogy a jelenlegi tanácskozáson az elvont és formális viták helyett a pártkongresszus érdemi előkészítésére fordítsák energiáikat. A bevezetőt követően néhány technikai javaslat megvitatása után elfogadták a tanácskozás munka- és ügyrendjét. A résztvevők szombaton 10 szekcióban fejtik ki nézeteiket többek között a politikai helyzetértékelésről, a tulajdonreformról, a válságkezelésről és arról, milyen pártot képzelnek el. A küldöttek úgy határoztak, hogy 26 tagú koordinációs tanácsot hoznak létre - Budapest 6, a megyék 1-1, és a hadsereg reformköreinek 1 küldöttje részvételével. Ennek legfontosabb feladata a kongresszusra való felkészülés koordinálása, irányítása lesz. A Központi Bizottság az MSZMP tárgyalócsoportjának eddigi tevékenységét sikeresnek minősítette a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. Megerősítte mandátumát a további munkájához, s személyi összetételében is bizalmat szavazott a tárgyalócsoportnak. Mindezt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondta el, eleget téve annak az elfogadott javaslatnak, hogy a Központi Bizottság egyik jelenlévő tagjától beszámolót kértek a KB pénteki üléséről a küldöttek. Jassó Mihály véleménye szerint a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a választójogi törvényről valószínűleg megegyezés születik, a választás időpontjában azonban az MSZMP-n belül sincs egységes álláspont. A mérvadó szempontnak azonban az ország kormányozhatóságának fenntartását tartotta, hangsúlyozva, hogy a kormány és a parlament munkáját nem lehet ellehetetleníteni. A KB döntött arról is, hogy a pártvagyonról a kongresszus előtt kell számot adni, precíz, átlátható vagyonleltárt kell készíteni, a párttagság és a társadalom számára is megnyugtató módon, indulatok nélkül rendezve az ügyet. Miután azonban a taglétszám, a tagdíj mértékének csökkenése és felhasználásának átcsoportosítása nagymértékben megcsappantja a pártnak a gazdálkodásra szánt anyagi eszközeit, meg kell találni az MSZMP önfenntartásának mindenki számára elfogadható módját. Erről a kongresszus dönthet. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 13:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|