|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal és az országgyűlési bizottsági vezetők találkozója (1. rész)
|
1989. augusztus 31., csütörtök - Az országot békés körülmények között kell kivezetni a válságból, ezt a célt szolgálják a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalások - jelentette ki az Ellenzéki Kerekasztal nevében Domonkos István, amikor csütörtökön délután a Parlamentben az EKA kezdeményezésére először jött létre találkozó az országgyűlés állandó bizottságainak vezetői és az ellenzék között. Domonkos István hozzátette: az EKA tudja, hogy a képviselőkben bizalmatlanságot váltottak ki a tárgyalások. Szerinte éppen ellenkezőleg kellett volna reagálniuk, mert a háromoldalú megbeszéléseken történt megegyezések lényegesen megkönnyítik a parlament munkáját. E bevezető után az Ellenzéki Kerekasztal jelenlévő szervezetei, pártjai röviden bemutatkoztak, ismertették főbb céljaikat. Ezután az országgyűlési bizottsági vezetők tájékoztatást adtak munkájukról. Szinte valamennyien meghívták az ellenzék képviselőit a bizottsági ülésekre, hogy közelről ismerjék meg a parlament munkáját.
Berecz János, a külügyi bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a képviselők nem fogadták ellenérzéssel a háromoldalú tárgyalásokat, igaz nem is üdvözölték kitörő örömmel. Ennek oka, hogy a legutóbbi ülésszakokra kitűzött törvényjavaslatokat visszavonta a kormány az egyeztető tárgyalások miatt, s a képviselők most sem tudják, hogyha elkészülnek ezek a tervezetek, mi lesz a feladatuk. A szavazás egyrészt lelkiismereti kérdés, másrészt politikai felelősség is lesz. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy manapság sok a beszéd, kevés a tett. Mint mondta, az ellenzék is tud beszélni, de hogy mire képes, még nem ismeretes. Mint később hozzátette, ez nem szemrehányás kívánt lenni, mert az ellenzék még nincs is abban a helyzetben, hogy cselekedjék. Antall József (MDF) hangsúlyozta, hogy az ellenzék nemcsak beszél, hanem mélyen átérzi felelősségét az ország sorsáért. Hozzátette, hogy az EKA politikai felelőssége nem kisebb, mint a képviselőké. Szólt arról is, hogyha most kezdődnének a háromoldalú tárgyalások, akkor a kormánnyal és a törvényhozással szívesebben ülne le az EKA. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke utalt arra, hogy noha három szervezet is kezdeményezte visszahívását, mégis eljött a találkozóra. (folyt. köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|