 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
- A prágai tüntetés dokumentumai - 11. folyt.
|
Ha abból indulunk ki, hogy milyen tapsot kapott a Vencel téren
Kerényi György, és hogy beszéde után ütemes tapssal, Éljenek a
magyarok
, Éljenek a magyarok
kiáltással juttatta kifejezésre
véleményét a több ezer főnyi tömeg, feltételezhetjük, hogy a Charta
77 most következő nyilatkozata ezúttal is jobban fejezi ki a tömegek
véleményét Csehszlovákiában, mint a Rudé Pravo, vagy a prágai rádió.
- Levél a Fideszhez. 1989. agusztus 26-ika. A Charta 77 1989-es
dokumentuma:
"Kedves Barátaink
Köszönetet szeretnénk mondani Nektek, és
egyúttal tiszteletünket nyilvánítjuk ki abból az alkalomból, hogy
közületek sokan nemrég Prágába jöttek, hogy nem kis személyes
kockázatvállalással az összes fiatal és független gondolkodású
magyar nevében nyilvánosan tiltakozzatok a Csehszlovákia elleni 21
év előtti invázió és az abban való magyar részvétel ellen.
Közülünk sokan már augusztus 21-ikén börtönben voltak, vagy
másképpen tartottak bennünket fogva, ezért nem volt lehetőségünk
arra, hogy személyesen mondjunk köszönetet Nektek.
Fogadjátok hát legalább utólag köszönetünket. Prágai
jelenléteteket úgy értelmezzük, mint népeink jószomszédi
kapcsolataira, a közös európai ház felépítésére irányuló
igyekezetet. Ezért, ha lehet, még erélyesebben tiltakozunk sok
magyar, lengyel, csehszlovák, NDK, NSZK, jugoszláv, holland és
csehszlovák állampolgár indokolatlan és erőszakos őrizetbe vétele
ellen. Hisz ők augusztus 21-ikén Prága utcáin nem tettek egyebet,
mint hogy véleményüknek békés módon adtak hangot. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|