 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
- Beszélő 27. száma - 8. folyt.
|
Az új elit a gazdasági mechanizmust fel fogja ruházni a modern
piac- és pénzgazdálkodás összes létező kellékével: részvény,
kötvény, tőzsde stb. A valódi piaci viszonyok kibontakoztatásában
azonban lényeges előrehaladás nem várható. Egyrészt azért nem, mert
átmentődik a nagyvállalati szerkezet, és így a hazai piacot továbbra
is monopóliumok uralják majd. Másrészt fennmarad a nagyvállalati
szféra alku-ereje, és az új eliten belüli körök változatlanul
informális, ellenőrizhetetlen különalkukat fognak kötni egymással.
A várható változások jórészt formaiak. Már ma látható a bankok
szerepének növekedése és az állami bürokrácia azon törekvése, hogy a
bankok egyedi befolyásolásán keresztül szabályozza a vállalati
szféra működését. A szabályozó alkut valószínűleg kamat és osztalék
alku, a költségvetési támogatást kedvezményes bankhitel váltja fel.
Nem említettem eddig a bürokrata új elit nagy reményét, a
magántőke térhódítását. Ez a folyamat javíthatja a gazdaság
teljesítményét, de jelenlegi nagyságrendjét és szétaprózottságát
nézve nem hiszem, hogy alapvető megoldást hoz az elkövetkező 10-15
évben.
A reprivatizálásban rejlő lehetőségeknek is megvannak a
korlátai. Egy valóban jelentős reprivatizálást csak nagy mennyiségű
hitel közvetítésével lehetne végrehajtani, ennek azonban nincsenek
komoly nagyságrendű külső és belső forrásai. Ha viszont fedezetlen
hitelekkel teremtenek forrást, akkor - legalábbis rövid távon -
olyan nagyságrendű inflációt gerjesztenek, hogy az a gazdaság
szétesését és a társadalmi feszültségek elviselhetetlen fokozódását
idézheti elő. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|