 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Újabb menekülők 3.
|
München, 1989. augusztus 19. (SZER, Világhíradó) - NDK polgárok
újabb drámai menekülése a magyar-osztrák határon - több százan
nyomultak át ma délután nyugatra, amikor a vasfüggönytől
megtisztított határon elkezdődött az úgynevezett páneurópai piknik.
Erről a rendezvényről a holnapi Világhíradóban számolunk be. A
menekülésekről viszont bécsi tudósítónk, Hanák Tibor ma küldött
összefoglaló háttérinformációt.
- Az Ausztriába érkezők száma nem csökkent, hanem drámaian
megemelkedett az utóbbi napokban. Míg augusztus elején naponta
80-100 NDK állampolgár jutott át az osztrák-magyar határon,
augusztus közepére megkétszereződött a számuk, és jelenleg már napi
250-300 menekült érkezéséről tudósítanak. Az egyre növekvő szám
természetesen fokozza az osztrák hatóságok gondját, s némiképp
háttérbe szorítja a magyar és lengyel, nem utolsósorban a Romániából
érkező magyar menekültek problémáit.
Láthatóan azonban nem csupán gazdasági és szociális feladatok
keletkeznek a tömeges menekülésből, hanem megterhelik a nemzetközi
politikát is, melyet Ausztriában meglehetősen gondterhelten néznek.
Növekszik a feszültség Bonn és Kelet-Berlin között, de Kelet-Berlin
és Budapest között is, s mint egynémely megnyilvánulásból tudjuk,
Prága és Bukarest sem nézi valami jó szemmel a magyar politikai
fejlődést, és ennek részeként a keletnémet és román átmenőforgalmat,
a tranzitország kialakulását.
Másrészt viszont épp a napokban mutatott rá az osztrák
kormánylap, a Wiener Zeitung, hogy mennyire fontos Magyarországnak a
nyugatnémet gazdasági kapcsolatok kedvező alakulása. Budapest ezt
aligha teheti kockára, hiszen egész belső fejlődése hitelét
vesztené, ha megváltoztatná liberális ügykezelését a keletnémetek
által teremtett problematikával kapcsolatban.
Hogy Ausztriában milyen élénken foglalkoztatja ez a kérdés a
politikai életet, mi sem érzékelteti jobban, hogy a hosszú ideje
elnémult Osztrák Kommunista Párt is megszólalt ezzel a témával
kapcsolatban. (folyt.)
1989. augusztus 19., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|