|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
- Példaértékű események? - 1. folyt.
|
A vezetőség határozata ezentúl nem kötelezi a helyi szervezeteket, és a párt egész megyei hálózata inkább valamiféle polgári egyesülethez válik hasonlóvá, semmint az erő és akarat egységének régi bolsevik jellegű pártjává. Mindezt a változást pedig nem puccs eredményezte, hanem politikai küzdelem, amelyben a megyei reformkörök által kidolgozott javaslat győzött. Igaz, a megyéhez tartozó városok pártértekezletein nem ezt a szervezeti felépítést támogatták, de a megyei döntés mégis megbont egy sok évtized alatt kiépült struktúrát. Épp emiatt azonban még komoly konkfliktusok várhatók, annál is inkább, minthogy a megyei értekezlet határozatai nem maradtak csak papíron. Azóta megindult az apparátus átépítése, volt munkatársainak nyugdíjazásával vagy áthelyezésével. Ha az októberi pártkongresszusig a zalaiak bebizonyítják, hogy az új felépítés hatékonyabb, és ha a hátralévő másfél hónapban példájukat más megyékben is követik, akkor országos arányú földcsuszamlás is bekövetkezhet a kommunista pártapparátus középső szintjein. Az pedig megingathatja, vagy éppen össze is döntheti a pártközpont eddigi szervezetét, és jócskán megritkíthatja személyi állományát. A fejlemények legérdekesebb mozzanatát két pontban lehet összefoglalni: 1.) Miközben országos szinten még kivívatlan a frakcióalkotás joga, addig Zalában már minden pártfegyelemnek búcsút intenek. 2.) Eltűnik a hivatásos minipolitikusok sokasága, miközben más pártok az ellenzékben éppe azzal a gonddal küzdenek, hogy honnan teremthetnek elő legalább néhány hivatásos politikust. Nem vagyok biztos abban, hogy a zalai példa a maga szélsőséges megoldásait megtartva diadalmaskodik, de azt nem kétlem, hogy az MSZMP, illetve a helyében kiformálódó szocialista párt csak ehhez hasonló, mélyreható átalakulás árán válhat a szó polgári és nem totalitárius értelmében párttá. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|