|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Mark Palmerrel - 5. folyt.
|
- Igen. Szívből sajnálom, hogy nem hallották, mert egy lelkesítő, érzelmektől átfűtött, elgondolkoztató beszéd lett volna. Az elnök maga írta. Tele volt utalásokkal Kossuth Lajosra, az amerikai-magyar kapcsolatokra az elmúlt évszázadban, ismételt utalás volt a beszédben a magyarok szabadságvágyára és arra, hogy ez mit jelentett nekünk amerikaiaknak. Az elnök beszélt volna a Magyarország iránti tiszteletről, a magyar bevándorlók hozzájárulásáról az Egyesült Államok életének valamennyi területéhez a zenétől és Bartóktól kezdve az atomfizikáig és Teller Edéig. Ilyen lett volna a beszéd. Sajnáljuk, hogy nem hangzott el, de úgy gondolom, hogy amit az elnök mondani akart azt elmondta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen elhangzott beszédében. Aki hallotta a beszédet azt hallotta, amit az Egyesült Államok elnöke Budapesten mondani akart. - Következő kérdésem Mark Palmerhez az Egyesült Államok budapesti nagykövetéhez: Mire volt az elnök különösképpen kíváncsi? Volt-e olyan alkalom, hogy Bush elnök a nagykövet úrhoz fordult és bizalmasan azt mondta, hogy te Mark, vagy Mr. Palmer, vagy Nagykövet Úr, tudna valami bővebbet mondani nekem erről vagy arról? - Sokszor tett az elnök utalást arra, hogy milyen mély behatással volt rá, mennyire meghatotta őt az itteni fogadtatás. Jelezte, hogy mennyire érdeklik őt az itteni új erők, főleg a fiatalok és ahogy a fiatalok gondolkodnak. Többet akar tudni az új politikai pártokról. Grósz Károlyt természetesen már korábbról ismerte - Grósz úr washingtoni látogatása alkalmából találkoztak - és a jelenlegi vezetőség legtöbb tagját is nagyjából ismerte. Inkább az új politikai erők és csoportosulások iránt érdeklődött. Aztán azt is akarta tudni, hogy melyek az itteni gazdasági haladás legfőbb akadályai? Pontosabban: azt akarta tudni, hogy hogyan oszlik meg Magyarországon a magánszektor, mennyiben járul hozzá a magánszektor a nemzeti össztermeléshez, ilyesmiket akart tudni Bush elnök. (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|