|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Két párt budapesti demonstrációja
|
München, 1989. július 14. (SZER, Késő esti mai nap) - Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt ma délután két demonstrációt hajtott végre. Leragasztották a Münnich Ferenc nevét viselő utcatáblákat és Nádor utca feliratokat tettek fel, majd pedig Kádár temetésével egy időben virágot helyeztek el a 21-es parcellában, a forradalom több áldozatának sírjánál. Krassó Györgynek, a Magyar Október Párt egyik alapítójának beszámolóját hallják Budapestről: Münnich Ferenc - mint ismeretes - a kommunista pártmunkás egyik legjellegzetesebb tipusa volt, aki mind a háború előtt a spanyol polgárháborúban, mind a háború után a magyar kommunista rendszerben, mind pedig 1956 után a megtorlások idején olyan szerepet játszott, amely a magyar társadalomban összefonódott a kommunizmus képével. Halála után az egyik legszebb és legrégibb budapesti utcát, a Nádor utcát átkeresztelték Münnich Ferenc nevére, ami nagyon sok embernek nagyon rosszul esett. Nekem talán különösen, mert én itt születtem, most is ebből az utcából beszélek. A Magyar Október Párt tiltakozást kívánt rendezni ez ellen és olyan módon, hogy az utcát visszakereszteli régi nevére, Nádor utca névre. Ezt a tiltakozást bejelentette a közvéleménynek, átadta a Magyar Távirati Irodának és eljuttatta egyes újságokhoz is. A válasz az volt, hogy ugyan egy helyen az egyik újságban megjelent ez a közlemény, de tegnap este a rádió és televízió, ma reggel pedig a sajtó közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányásg közleményét, amely szerint a gyülekezési törvény szerint ezt be kellett volna jelenteni a rendőrségnél, és ez nem történt meg. Ez benne volt a közleményben, amely különösen a Népszabadságban és a Népszavában igen fenyegető jellegű volt, mert a rendőrségi közlemény ki lett egészítve a IX. kerületi MSZMP pártbizottság közleményével, amely azt állította, hogy ez provokáció, és Kádár János temetésének idején azt a célt szolgálja, hogy megsértse a nemzeti gyászt. Erről természetesen szó nem volt. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|