|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Marxista Egységplatformjának felhívása (1. rész) (OS)
|
1989. július 9., vasárnap - Kedves Elvtársak Tisztelt Honfitársak Nagy veszteség érte a magyar népet, a munkásmozgalmat. Eltávozott sorainkból Kádár János elvtárs, az az ember, az a kommunista, aki egész tudatos életét a munkásosztály, a nép felemelésének szentelte, vállalva a börtönt, az életveszélyt. A felszabadulás utáni években politikai tevékenységét megszakította a rákosista önkény, s több évre börtönbe vetették. A súlyos megpróbáltatások ellenére, kiszabadulása után, azonnal bekapcsolódott a mozgalomba és kiemelekedő szerepet vállalt az ellenforradalomba torkolló nemzeti válság leküzdésében. Kádár János és vele együtt a magyar kommunisták 1956 október tragikus eseményén okulva kidolgozták a Kádár-korszak lényegét kifejező új politikájukat, amelyet az ,,aki nincs ellenünk, az velünk van,, jelszó fejez ki a legjobban. Történelmi érdeme Kádár Jánosnak, hogy a fennálló kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére elsőként szakított a szocializmus építése hibás sztálini modelljével. Különböző okok miatt azonban a megújulást nem tudta következtesen végigvinni. Mi, magyar kommunisták, vállaljuk a kádári korszakból mindazt, ami az elmúlt 32 évben előrelendítette a magyar társadalmat. Vállaljuk többek között az első 15-20 év korábban soha nem volt, nemzetközi mércével mérve is dinamikus gazdasági fejlődését, az életszínvonal folyamatos emelkedését, a létbiztonság megszilárdu- lását. Azonosulunk továbbá Kádár János kiemelkedő nemzetközi tevékenységével, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat normalizálása érdekében tett lépéseivel, a békemozgalmat, az egyetemes emberi haladást, a népek közötti közeledést elősegítő tetteivel, amelyek együttesen az ország nemzetközi tekintélyének újkori történelmünk során nem tapasztalt megnövekedését eredményezték. Hazánk felemelkedése, a negatív hatású külső és belső körülmények miatt, az utolsó évtizedben megtorant. A magyar kommunisták oly módon vállalják a kádári korszak hagyatékát, hogy tudják: a korszak felhalmozott ellentmondásai a Nyugat hátrányos megkülönböztetései miatt csakis a szocialista országokkal együtt oldhatók fel, s csak így lehetünk lakói az európai közös háznak. A magyar társadalom, az MSZMP, a kommunisták történelmi sorsfordulóhoz érkeztek. A társadalom jelenlegi válságát kihasználva a valóságos magyar progresszióval szembenálló jobboldali erők támadásba lendültek. Demagóg, félrevezető jelszavakat hangoztatva arra törekszenek, hogy visszaállítsák azt, ami ellen az általunk tisztelt Kádár János elvtársunk egész életében harcolt: a tőkés társadalmi rendszert. (folyt.köv.)
1989. július 9., vasárnap 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|