|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (2. rész)
|
Ma még mindezek az árnyalatok - korántsem elkülönülten és karakteresen - az MSZMP-ben, mint gyűjtő pártban egyesülnek, s együttmaradásuk mindaddig alapvető össztársadalmi érdek, amíg a természetszerű differenciálódás helyett a szétesés, széthullás veszélye fenyeget. Lényegében ez a felismerés fejeződik ki a KB-ülésen megkötött egyezségben, valamint az a többségi szándék, hogy a politikai modellváltás iránt elkötelezett radikális reformvonal legyen a párt centruma. A modellváltásra azért van szükség - idézte Barabás János a KB-ülés egyik felszólalóját -, hogy ne legyen rendszerváltás. Itt nem a hatalomátmentés kísérletéről van szó, hanem arról a felismerésről, hogy csak egy demokratikus szocializmus sajátosan magyar modelljében lehet ennek az országnak boldogulnia. Nagyon lényegesnek ítélte a KB titkára a szélsőségektől való elhatárolódást. A párton belül igen határozott az elhatárolódási szándék a balos szélsőségtől; az úgynevezett marxista egységplatform tételeinek többségét a Központi Bizottság a párt politikájával összeegyeztethetetlennek ítélte. El kell határolódni azoktól is, akik a reformvonalat a kirekesztés alapján, szélsőséges diktátummal szeretnék rákényszeríteni az emberekre. A reformdiktatúra képviselőit Barabás János olyan antisztálinistáknak jellemezte, akik vitamódszereikben a sztálinizmuson is túltesznek. A párton kívül állókkal kapcsolatban - Barabás János szerint - a jobboldali szélsőségekkel való szembenállás szükségességét hangsúlyozta a Központi Bizottság. Ezen irányzatok képviselői Nagy Imre és sorstársainak gyászszertartásán mutatták fel valódi nézeteiket. Barabás János hangsúlyozta, hogy az MSZMP-nek politikai eszközökkel kell felvennie a küzdelmet a szélsőségesen szocialistaellenes, antikommunista gyűlöletet keltő, a gorbacsovi Szovjetunióval is szembenálló politikai irányzatok ellen. A KB ennek értelmében hitet tett külpolitikai orientációjának folytatása és megerősítése mellett, törekszik arra, hogy szövetségeseinkkel, szomszédainkkal tisztességes, elvi, szoros viszonyt tartson, de elutasítja, ha valamely országokban egyes politikusok meg nem értésből vagy ellenszenvből meghamisítják mindazt, ami ma Magyarországon történik. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|