 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Az új gazdaságképről nyilatkozik Csáki Csaba (1. rész)
|
1989. április 24., hétfő - Az MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt év júniusában Pozsgay Imrének, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével - mint ismeretes - bizottságot hozott létre a múlt értékelésére és az új pártprogram elméleti megalapozására. A bizottság három albizottsága közül az egyes számu - a történelmi albizottság - már elkészült értékelésével, és az anyag időközben a Társadalmi Szemlében megjelent. A második bizottság feladata a gazdaságpolitikai irányvétel megfogalmazása volt, ugyancsak a múlt talaján. Ennek a bizottságnak a vezetésével Csáki Csabát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorát bízták meg, aki az MTI-nek elmondta: ez a tanulmány is elkészült, a Társadalmi Szemle külön számaként fog napvilágot látni, május első felélben.
A gazdaságkép és gazdasági stratégia című tanulmánnyal
kapcsolatban a rektor nyilatkozatot adott a távirati irodának.
- Ez az albizottság kiinduló pontként, korábban többször is
hangoztatott szándéknak megfelelően, a meglévő gazdasági
berendezkedés elemzését, illetve a múlt gazdaságpolitikájának
értékelését végezte el. A tanulmányban, amely nyilvánvalóan
összefüggésben van az MSZMP reformtörekvéseivel, sikerült-e
elméletileg túlhaladni a közkézen forgó más dokumentumokat, egyebek
között például a különböző gazdaságpolitikai bizottságok,
reformbizottságok anyagait, az ön értékelése szerint?
- Úgy gondolom, erre komoly esélyünk van - mondotta Csáki Csaba.
- A mai szóhasználat szerint általában mindenki reformról
beszél, mind Magyarországon, mind pedig a szocialista országokban,
ám valójában ami napirenden van, az többé-kevésbé nem más, mint a
szocializmus sztálini modelljének kisebb vagy nagyobb mértékű
igazitgatása, javítgatása. Amiben egyértelmű következtetésre
jutottunk, az az, hogy ennél mindenképpen tovább kell lépnünk, ennél
sokkal többre van szükség. Végre kell hajtanunk egy olyan
modellváltást, amely lehetővé teszi, hogy valóban müködőképes,
hatékony és versenyképes gazdaság jöjjön létre. Következtetésünk
alapja az volt: a sztálini modell - nem javítható
Hatékonysága
esetleg hellyel-közzel még növelhető, ez azonban nem jelentheti az
igazi megoldást; új modellt kell megalkotnunk. Megpróbáltuk hát
elméletileg is bizonyítani, hogy erre miért van szükség. Ha a
sztálini modellre gondolunk, akkor világossá válik, hogy az ezzel
szakító, gazdasági fordulattal biztató elméleti tudományos anyag
lényegében nem elvont, hanem nagyon is konkrét értelmezést jelent.
(folyt.köv.)
1989. április 23., vasárnap 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|