 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Néphagyomány-kutatók nemzetközi kongresszusa - Sajtótájékoztató
|
1989. április 20., csütörtök - Budapest ad otthont június 10-18 között a Népi Elbeszéléskutatók Nemzetközi Társasága IX. kongresszusának, amelyen az előzetes jelentkezések szerint, mintegy 50 országból többszáz mese- és mondakutató vesz részt. A társaságról - a folklór-kutatók egyetlen világszervezetéről -, valamint a konferencia témáiról, csütörtökön az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tájékoztatták az újságirókat a szervezők.
Voigt Vilmos, az ELTE Folklór Tanszékének vezetője elmondta: az
50-es években alakult társaságnak az 1984-ben, a norvégiai Bergenben
megtartott legutóbbi közgyülése - a rendezésre ugyancsak pályázó USA
és Egyiptom helyett - nem véletlenül választotta Magyarországot a
konferencia helyszíneként. Ez a magyar folklórkutatás, valamint a
magyar kultúra és kultúrpolitika nemzetközi elismertségét is jelzi.
A konferencián több mint ezer résztvevőre számítanak, köztük kínai
kutatók első ízben vesznek részt a társaság kongresszusán. A taná
cskozás központi témájaként a prózai népköltészet és a kultúrális
identitás kapcsolatáról cserélik ki nézeteiket, s új kutatásaik
eredményeit a résztvevők. A plenáris és szekcióüléseken szó lesz
továbbá a népi elbeszélés formáiról, a mese, a monda, a ballada, a
közmondás mindenkori társadalmi funkciójáról,továbbá a modern
mesemondásról e műfaj esztétikájáról, valamint - kapcsolódva az
UNESCO most formálódó ajánlásához - a folklór védelméről és
gondozásáról. Speciális témaként tárgyalják egyebek között a
finnugor népköltészettel, s - első ízben - az erotikus folklórral
kapcsolatos kutatásokat.
A konferencia kiegészítő programjaként immár hagyományosan
Mesemondó estet rendeznek, amelyen e műfaj mai művelőinek magyar és
nemzetiségi képviselőivel találkozhatnak a kutatók. Lesz továbbá
néptánc- és népszokásbemutató, valamint néprajzi filmprogram és
könyvkiállítás.
A néphagyomány-kutatók budapesti kongresszusa felett Pozsgay
Imre álllamminiszter vállalt védnökséget. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 13:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|