|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Városi múzeum nyílt Gödöllőn
|
1989. április 8., szombat - Múzeumi rangot kapott a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjtemény - az avatási ünnepséget szombaton rendezték meg. Maga a múzeumépület is kuriózum, falait több mint 300 évvel ezelőtt Hamvay Ferenc földbirtokos emeltette, s a kúria később fogadóként, majd iskolaként működött. Az elmúlt években itt helyet kapott helytörténeti gyűjteményben igen gazdag anyag halmozódott fel, megközelítően 40 ezer, a környék múltjával kapcsolatos műkincs, műemlék, kortörténeti dokumentum kapcsolódik a város szellemi, kulturális életéhez. Az utóbbi időben - amióta köztudottá vált, hogy múzeummá nyilvánítják gyűjteményt - megmozdult a lakosság, újabb milliós értékű műkincseket adományoztak az anyag gazdagítására. Így került nemrég a gyűjteménybe a többi között Erzsébet királyné díszruhája és néhány használati tárgya, a királyné ugyanis a múlt században gyakran megfordult a gödöllői Grassalkovich kastélyban. A múzeum híre külföldre is eljutott, egy Gödöllőről elszármazott, Ausztráliában élő üzletember felajánlotta ritkaságszámba menő, 340 darabból álló új-zélandi néprajzi gyűjteményét a múzeum gazdagítására.
A Gödöllői Városi Múzeum avatásával egyidőben Séták a régi Gödöllőn címmel kiállítás is nyílt, amely a település századeleji hangulatát idézi fel. A régi fotókon a város egyes jellegzetes utcarészletei is láthatók, csakúgy, mint például a Blaha Lujzáról készült felvétel - ugyanis a híres művésznőnek Gödöllőn volt villája. Sík Sándort, a hazai cserkészmozgalom megalapítóját is viszontláthatják a fotókon az érdeklődők, hiszen 1933-ban Gödöllőn rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját. Életnagyságú bábuk a nagyanyáink korában virágzó kézműves-mesterségeket elevenítik fel, régi mézeskalács-sütők, cipészek műhelymunkájába segítenek bepillantani. A kiállítás a Szabadság tér 5. szám alatt várja a látogatókat, s hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tart nyitva. (MTI)
1989. április 8., szombat 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|