 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Részletes tájékoztató az autópálya-használati díjról és az útalapról (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Nagy Ervin miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat csütörtökön az autópálya-használati díj és az útalap bevezetésének részletkérdéseiről. Elmondta: a díj bevezetését kényszerhelyzet indokolja. Egyre fejlődik a motorizáció, ugyanakkor a 60-as években megindult hazai autópálya-építés - pénzhiány miatt - csak nagyon lassú ütemben halad előre. A május 1-jei, igen közeli határidő oka: el kívánták kerülni a folyamatban lévő út- és hídépítések munkálatainak leállítását.
A szerdai bejelentésnek megfelelően a nyári idegenforgalmi
idénydíj (július-augusztus-szeptemberre) 800 forint lesz
személygépkocsinként, az I., a II. és a IV. negyedévre pedig 700-700
forint. A teljes évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. A
tehergépkocsikra és az autóbuszokra különböző tarifákat állapítottak
meg. A legmagasabb éves díj összege 18 ezer forint lesz. A
motorkerékpárosok éves díja 500 forint.
A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a
szélvédőre kell ragasztani. Az útellenőrök távcsővel,
fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az
autópályát használják, de nem fizették meg a díjat, tízszeres
büntetést fizetnek. Jelenleg Magyarországon 210 kilométer az
autópálya és 110 kilométer a félautópálya hossza, erre az alig több
mint 300 kilométerre kell a használati díjat megfizetni.
Az előzetes számítások szerint mintegy 1,8 milliárd forintra
tehető az autópálya-használati díjakból származó éves bevétel. Ebből
a forrásból tervezik továbbépíteni az M5-ös autópályát; az út a
nyári szezonra elkészül Kecskemétig. Folytatják az M0-ás autóút
építését is, ennek első, 15 kilométeres szakaszát a jövő évben
helyezik forgalomba. A szakemberek szerint az autópálya-használati
díj megteremti a feltételeket a külföldi működőtőke bevonásához a
magyar autópálya-hálózat fejlesztésébe. Az M1-es autópálya
továbbépítését Hegyeshalom és Győr között, valamint bővítését
Tatabánya és Győr között külföldi vállalkozók végzik majd. Ez a 15
milliárd forintos beruházás várhatóan 1995-ben fejeződik be. A
miniszterhelyettes bejelentette: a kormány vállalt garanciát arra,
hogy az autópálya-használati díjból származó bevétel csak közúti
beruházásokra, illetve autópálya-építésre használható fel.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 15:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|