 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Németh-Vranitzky - nightlead
|
1989. február 13. hétfő (MTI) - A Bécs-Budapest világkiállítással kapcsolatos tervekről és a kétoldalú együttműködés több más kiemelt kérdéséről volt szó az egynapos magyar-osztrák határmenti megbeszélésen. Franz Vranitzky kancellár bejelentette, hogy közös osztrák-magyar szervezetet hoznak létre az együttműködés összehangolására, ha Bécs és Budapest megkapja a világkiállítás megrendezésének jogát. Németh Miklós miniszterelnök rámutatott arra, hogy Magyarországon nagy nemzeti vállalkozásnak tartják a világkiállítást, amely lendületet vihet a magyar gazdasági életbe.
A Nagycenken és Sopronban, illetve a burgenlandi Ruston
(Ruszton) megtartott tartalmas kormányfői eszmecserén több konkrét
megállapodás született, ami kidomborította a találkozó immár
hagyományos munkajellegét. A magyar kormányfő közölte, hogy
Magyarország 1991-ig fel akarja számolni a műszaki határzárat.
Megegyeztek a határforgalom gyorsításáról, s felvetődött öt
határátkelőhely létesítése, illetve bővítése. Mindkét részről
szorgalmazták a megyék és a tartományok, valamint a városok
közvetlen kapcsolatait. Tárgyaltak a soproni vám-szabadövezet
létrehozásáról és a Szombathely-Felsőőr (Oberwart) vasutvonal
sorsáról is. Szó volt a kétoldalú kereskedelem fejlesztéséről, a
magyarok ausztriai munkavállalásának megkönnyítéséről, s egy közös
nemzeti park létrehozásáról is.
Az osztrák kancellár elsőkézből kaphatott tájékoztatót a magyar
belpolitikai élet kiemelkedő eseményéről, az MSZMP KB múlt heti
üléséről. A tárgyalást követő sajtóértekezleten szóba került Oleg
Bogomolovnak az a nyilatkozata is, amelyben a szovjet akadémikus
felvetette a ,,magyar semlegesség,, lehetőségét. Németh Miklós ezzel
kapcsolatban így nyilatkozott: a katonai tömbök felszámolásának
folyamatában valamennyi állam eljut majd ,,egyfajta kvázi
semlegesség állapotába,,.
A megbeszélésen újfent állást foglaltak az osztrák-magyar
kapcsolatok jellegével kapcsolatban. Franz Vranitzky kifejtette,
hogy Ausztria számára is nagyon fontos a magyar reformok sikere.
Kifejtette: az osztrák politikusok tudatában vannak annak, hogy a
siker nem könnyen, nem egy-két év alatt jön létre. Németh Miklós
pedig így fogalmazott: ,,Magyarszág számára Ausztria nem egy ország
a sok közül, hanem olyan szomszédos, baráti állam, amelyhez
különleges történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi szálak
fűznek bennünket,,. +++
1989. február 13., hétfő 22:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|