|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Németh-Vranitzky - délutáni tárgyalás (3. rész)
|
A kormányfő így foglalt állást: ,,Magyarországnak eddig sem volt ellenére és ezután sem lesz, ha Európában és a világon a fegyverek különböző fajtái csökkennek, ha egyre kevesebb katonai kiadással terhelik meg a népeket,,. Az így felszabaduló pénzeket a gazdaság fellendítésére, illetve a világ egészét érintő problémák megoldására kellene fordítani - mutatott rá a miniszterelnök. Magyarország - a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként - síkraszáll amellett, hogy a katonai tömbök belátható időn belül fokozatosan csökkenjenek, illetve leépüljenek, és a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlődése határozza meg Európa országainak viszonyát. ,,Ha igaz az a tétel, hogy egyszer eljutunk a katonai tömbök felszámolásához, akkor példaként a Varsói Szerződés kötelékébe tartozó valamennyi állam - más-más úton ugyan - eljut egyfajta kvázi-semlegesség állapotába.,, Ezért - bár Bogomolov akadémikus kijelentését nem tekintik hivatalos szovjet álláspontnak - megvitatásra érdemesnek tartják az elképzelést. Egy osztrák újságíró Németh Miklós egyik korábbi kijelentését idézte, amelyben mintegy állás foglalt a munkanélküliség mellett. - Miként kell ezt értelmezni? - tette fel a kérdést a magyar kormányfőnek. - Ez nem jelenti azt, mintha a magyar kormánynak első számú gazdaságpolitikai prioritása lenne, hogy minél nagyobb arányú munkanélküliséget teremtsen - mutatott rá a kormányfő. - De az oly kívánt, és elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás az eddigi tapasztalatok szerint a világon mindenütt együtt jár egy, egyfajta szakmai területi átmeneti munkanélküliséggel. A munkanélküliek számának növekedése tehát egyben azt is jelezné, hogy az alapfeladatban, a struktúraváltásban is sikerült előrelépnie Magyarországnak. Mindenesetre tömeges munkanélküliség jelenleg nincs Magyarországon. 5,1 millió munkavállaló közül 15-17 ezren vannak állás nélkül hazánkban. A következő kérdés Franz Vranitzkynak szólt: a közelmúltban elfogadott társasági törvény nyomán élénkült-e az osztrák beruházók érdeklődése Magyarország iránt? (folyt.)
1989. február 13., hétfő 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|