|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Cserkészszövetség közgyűlése
|
1989. február 11., szombat - A Magyar Cserkészszövetség célja, az önként jelentkező gyermekeknek - a 76 éves magyar cserkészet haladó hagyományai alapján - cserkészszellemre való nevelése; tagjai testi, szellemi, lelki felkészültségének fejlesztése; a magyar történelmi, népi és kulturális hagyományok ápolása; a gyermekek olyan nevelése, hogy demokratikusan gondolkodó emberré, magyarrá váljanak. Így rendelkezik a szövetség céljairól és feladatairól az az alapszabály, amelyet a Magyar Cserkészszövetség közgyűlésén vitatnak meg szombaton a Fővárosi Gázművek Művelődési Házában. A tanácskozásra több mint 200 idős és fiatal érkezett, sokan a cserkészek egyenruhájában. A közgyűlésen a Himnusz és a Cserkész-induló elhangzását követően Ujhelyi János, az Ideiglenes Országos Intéző Bizottság elnöke tart rövid beszámolót a szövetség újjáalakításának eddigi körülményeiről. A vitára bocsátott alapszabály rendelkezik a szövetség nevéről, székhelyéről, jelvényéről, zászlajáról, pecsétjéről, a cserkész-köszöntésről és jelmondatról, továbbá kimondja: a szövetség az 1912 december 28-án alakult Magyar Cserkészszövetség jogutódja, haladó hagyományainak folytatója és ápolója; a magyar cserkészet kizárólagos képviselője. Tartalmazza továbbá a cserkésztörvényeket, és a szövetség különböző szerveinek felsorolását is. (MTI)
1989. február 11., szombat 10:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|