|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Az afgán ellenzék tanácskozó gyűlése (1.rész)
|
Rácz Péter, az MTI tudósitója jelenti:
Új-Delhi, 1989. február 10. péntek (mti-tud) - Terepszínű egyenruhás afgán fegyveresek és az iszlámábádi kormány biztonsági szolgálatának az emberei vigyázzák azt az épületet a pakisztáni Ravalpindiben, ahol a tervek szerint pénteken megnyílik az afgán ellenzéki erők által egybehívott tanácskozó gyűlés, a Sura. A szervezők szándéka értelmében a gyűlés küldetése az lesz, hogy kijelölje az átmeneti afgán kormányt, döntsön a kabuli rendszerrel szembeni strat;Ő-I 1 és az ország politikai jövőjéről. Ám igen erős kétségek merülnek fel aziránt, hogy a feltehetően több napig elhúzódó, drámai módon beharangozott tanácskozás egyáltalán fóruma lehet-e az afganisztáni belső béke feltételei megteremtésének és a politikai kibontakozás körvonalazásának. Sok megfigyelőnek az a véleménye, hogy ha valami sikert fel is tud majd mutatni az összejövetel, az eredmény aligha lesz több az ,,ellenkormány,, kikiáltásánál.
Senki sem tudja valójában, hogy az 539 fősre tervezett gyűlésre kiket hívtak meg. A küldöttek listáját nem hozták nyilvánosságra. Két tény azonban bizonyos. Az egyik az, hogy az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot kizárták a résztvevők soraiból. A másik pedig az, hogy a tanácskozás küldötteinek zöme - összesen négyszázhuszan - a pesavari székhelyű, szunnita afgán ellenzéki szervezetek (hetek szövetsége) tagjai közül került ki. A szövetség szóvivője a gyűlés előestéjén azt közölte, hogy a kijelölt meghívottak között vannak volt diplomaták, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élő afgán közéleti személyiségek. Állítólag jelen lesznek a tanácskozáson a hét szervezet úgynevezett belső parancsnokai, azaz az afgán földön fegyveresen harcoló csoportok vezetői. Kabulból tizenkilenc ,,jó muzulmán,, részvételére számítanak. A síita ághoz tartozó, iráni bázisu nyolc afgán szervezet nyolcvan főt delegálhatott a Surába. A tanácskozó gyűlés az alapvetően törzsi viszonyokra épülő és klánokra tagodózó afgán társadalom hagyományos döntéshozó fóruma. Tavaly a Nagy Nemzetgyűlés, a Loja Dzsirga keretében választották köztársasági elnökke Mohammad Nadzsibullah-t és fogadták el az ország új alkotmányát. (folyt.)
1989. február 10., péntek 08:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az afgán ellenzék tanácskozó gyűlése (2.rész)
|
Keserves viták előzték meg a Sura összehívását. A pakisztáni és az iráni székhelyű tizenöt szervezet heteken át nem tudott dűlőre jutni részvételük arányát illetően, hiába próbált rájuk hatni mind az iszlámábádi, mind a teheráni vezetés. Az ellenzéki csoportok köztudomásúlag megosztottak, mégpedig vallási, törzsi és politikai alapon. Egymás között is marakodnak a befolyási területekért. Mi sem jellemzőbb, hogy amikor a hetek szövetségének jelenlegi elnöke, Szebgatullah Modzsaddedi bejelentette, hogy az átmeneti kormány összetételének elveiről megállapodásra jutott az iráni nyolcak csoportjával, két pesavari fundamentalista vezető (Gulbuddin Hekmatiar és Junusz Khalisz) azonnal világossá tette: ők semmiféle megállapodásnak nem részesei. Ravalpindiben és Pesavarban különböző afgán csoportok csütörtökön tüntetéseket rendeztek, tiltakozva az ellen, hogy a Sura összetetéle torz, nem képviseli az egész afgán népet. Valójában nem ez az első próbálkozása az afgán ellenzéknek, hogy ellenkormányt alakítson. Tavaly áprilisban, a genfi megállapodások előtt a pesavariak sebtiben már kikiáltották saját ,,afgán,, kormányukat, élén Ahmed Sah-val, az egyik iszlám fundamentalista szervezet vezetőjével. A testület úgy halt el, ahogy lényegében meg sem született. Az előzetes sajtóértesülések szerint a Surán most egy huszonyolc tagú kabinetet kívánnak felállítani. Vannak olyan vélemények, hogy a testület elnöki posztjára Szebgatullah Modzsaddedit fogják jelölni, mások szerint a miniszterelnöki poszt várómányosa újra Ahmed Sah. +++
1989. február 10., péntek 08:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|