 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Afganisztán - sajtóértekezlet (1. rész)
|
Szántó András, az MTi tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 9. csütörtök (MTI-tud.) - A Szovjetunióban megütközést keltett a pakisztáni államfő február 6-i nyilatkozata, amely föderációt ajánlott Afganisztán és az iszlám Pakisztán között, azzal, hogy mindez akkor válik időszerűvé, ha Afganisztán semleges, függetelen országgá válik. Szovjet álláspont szerint ez a javaslat kísérlet az afgán önállóság aláásására - jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: nehéz feltételezni, hogy a pakisztáni államfő felhívását nem egyeztették előzőleg a pesavari ,,Hetekkel,,. A pakisztáni területen tevékenykedő fegyveres afgán lázadók - folytatta Geraszimov - a hatalomért folyó harc érdekében a külső segítségért készek odadobni hazájuk sorsát, függetlenségét.
A sajtótájékoztató vendége volt Afganisztán moszkvai nagykövete,
Szajed Mohammed Gulabzoi, aki hivatalosan is visszautasította a
pakisztáni államfő nyilatkozatát.
Geraszimov elmondta, hogy Moszkvában több nyugati kormány
megnyilvánulásait is értetlenül fogadják. Nagy-Britannia
külügyminisztériuma közölte - emlékeztetett rá a szóvivő -, hogy nem
folyósít az afgán lakosságnak humanitárius segítséget, mert az
szerintük meghosszabbítaná a jelenlegi kabuli vezetés fennmaradását.
Ugyanakkor - tette hozzá Geraszimov - a mudzsahedekhez özönlenek a
brit fegyverek. Megemlítette, hogy a francia külügyminisztérium
kifogásolta azt a szovjet légihidat, amelyen keresztül a Szovjetunió
hozzájárul Kabul ellátási gondjainak enyhítéséhez. Mint közölte,
naponta 30-35 szovjet repülőgép mintegy 500-700 tonnányi élelmet
szállít az afgán fővárosba.
Mind Afganisztán, mind a Szovjetunió tiszteletben tartja a
tavaly aláírt genfi megállapodást, így a közös határ szovjet oldalán
lévő szovjet katonai repülőgépek február 15-e után nem avatkoznak be
az esetleges afganisztáni harci cselekményekbe - mondta egy kérdésre
válaszul az afgán nagykövet.
Úgy vélekedett, hogy a felek jószándéka és együttműködési
készsége esetén megoldhatók a belső problémák, bármennyire feszült
is most a helyzet. (folyt.)
1989. február 9., csütörtök 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|