|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Kerekasztal - Kiszczak, Walesa, Miodowicz (2.rész)
|
Kiszczak ezután azt javasolta, hogy a tárgyalások alapja a lengyel társadalmi, gazdasági és politikai élet alapvető reformját magában foglaló javaslatcsomag legyen. Ezen belül is mindenekelőtt az új választási törvény, az ennek alapján megalakuló parlament és az ezzel együttjáró alkotmányreform, valamint egy új gazdasági rend megteremtése, ebbe beleértve Lengyelország adósságproblémáit és az élelmiszer önellátás problémáját is. Meg kellene vitatni azt is - mondotta -, hogy milyen intézményes garanciák hozhatók létre a korábbi időszakokat jellemző politikai feszültségek kezelésére, elkerülésére. A szakszervezeti pluralizmusról szólva úgy vélekedett, hogy az eszmecserének nem az ,,igen,,, vagy a ,,nem,, kérdésére, hanem a ,,hogyan,,-ra kellene koncentrálnia. Három munkabizottság felállítását javasolta, amelyek a politikai reformokkal, a gazdasági és szociálpolitikai reformmal, valamint a szakszervezeti pluralizmussal foglalkoznának. Ezeken belül albizottságokban cserélnének véleményt a felek szakértői. Kiszczak szerint a kerekasztal-értekezletnek egy úgynevezett nemzeti közmegegyezési tanács vagy bizottság megalakulásához kellene vezetnie, ami egyben a kerekasztal befejeződését is jelenthetné. Azt követően ez a tanács készítené elő az előrehozott választásokat, és az így létrejövő parlament, a Szejm nevezné ki a koalíciós erőviszonyoknak megfelelő új kormányt. (folyt.)
1989. február 6., hétfő 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|