|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Kerekasztal - Kiszczak, Walesa, Miodowicz (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - Varsóban a lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában hétfőn délután a lengyel társadalmi és politikai élet, köztük a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a parasztpárt, a demokrata párt, a ,,Szolidaritás,, a törvényes szakszervezeti mozgalom: az OPZZ, és a lengyel római katolikus egyház képviselőinek részvételével megkezdődött a több mint 5 hónapja előkészületben lévő kerekasztal-konferencia.
A tanácskozás 57 résztvevője közül az első nap Aleksander Gieysztor történész professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia volt elnöke és Wladyslaw Findensein professzor, a ,,Szolidaritás,, küldöttségének tagja elnökölt. A kerekasztal-értekezletet még tavaly augusztusban javasló házigazdaként, elsőnek Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB PB tagja szólalt fel. Kiszczak mindenekelőtt az értekezlettel szemben megnyilvánuló társadalmi várakozásból eredő felelősségre hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt, hogy a hatalom, midőn tárgyalóasztalhoz ül, egyben levonja a következtetéseket az elmúlt történelmi időszakból és az a szándék vezérli, hogy megkezdje a demokratikus, humánus, a lengyel hagyományoknak megfelelő szocializmus építését, amelynek során egyrészt szakítani kell a konzervatív hagyományokkal, de egyben le kell mondani az irreális követelésekről is. Meg kell állítani a lengyel társadalom erkölcsi szétesését. A Lengyel Egyesült Munkáspárt - hangsúlyozta - maga mögött tudja az elmúlt 40 évvel való leszámolást, számos nagy jelentőségű reformlépést tud maga mögött mind a gazdaságban, mind a társadalmi-politikai életben. Ennek fényében a párt joggal várhatja el, hogy hasonló kritikus visszatekintést hajt végre a kerekasztal-értekezlet többi résztvevője is. Az újjáalakuló ,,Szolidaritás,, - jelentette ki - nem lehet a régivel azonos, nem válhat az anarchia forrásává. Mindannyiunknak osztoznunk kell a reményben: Lengyelország megszűnik Európa beteg embere lenni. (folyt.)
1989. február 6., hétfő 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|