|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Sevardnadze sajtóértekezlete (1.rész)
|
rácz péter, az mti tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - Jóllehet nincs vita közöttünk arról, hogy az afganisztáni problémára politikai megoldást kell találni, mi több, annak kulcsfontosságú elemeiről hasonlóan is vélekedünk, mégis jónéhány kérdésben eltérnek álláspontjaink - jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hétfőn Iszlámábádban. Sajtóértekezlete zárta le másfél napos pakisztáni villámlátogatását. A külügyminiszter volt az első magas rangú szovjet vezető, akit két évtized elteltével fogadtak Iszlámábádban.
Bár voltak olyan találgatások, hogy Eduard Sevardnadze azért halasztotta hétfőr hazautazását, mert esetleg megbeszéléseket folytat majd a pakisztáni székhelyű afgán ellenzék képviselőivel is, a szovjet külügyminiszter sajtóértekezletén közölte, hogy nem találkozott velük. Szavaiból kiderült, hogy nem sikerült meggyőznie a pakisztáni vezetőket az afgán ellenzéki csoportoknak nyújtott katonai támogatás beszüntetésének szükségességéről, annak ellenére, hogy Iszlámábád is a politikai rendezésre teszi a hangsúlyt (az afganisztáni válság megoldásának lehetséges eszközeként). Eduard Sevardnadze elismerte, hogy valóban nem kapott biztosítékot az iszlámábádi kormányzattól a katonai támogatás leállítására, noha a genfi egyezmény előírja azt. Jelezte, hogy átadta az iszlámábádi vezetőknek azt a térképet, amelyen pontosan meg vannak jelölve a pakisztáni területen működő afgán kiképző táborok helyei. Nyilvánvalóvá tette, hogy ha a harc folytatódik Afganisztánban, akkor a Szovjetunió továbbra is támogatásban fogja részesíteni a kabuli kormányt. ,,Vannak elkötelezettségeink Afganisztán iránt,, - szögezte le, hozzátéve azonban, hogy Moszkva nem fog újra katonákat küldeni afgán földre. Az afgán kormányellenes erők pakisztáni közvetítéssel történő katonai támogatásának ügyét sok megfigyelő központi kérdésnek tekinti, mert feltélezhetően csökkenne az ellenzék merevsége a jelenlegi kabuli vezetéssel szemben, ha bedugulnának az amerikai fegyverszállítások csatornái. Az ellenzéki szervezetek - bízva katonai erejükben és az utánpótlás folyamatosságában - nem hajlandók egyezkedni Mohammad Nadzsibullah elnök pártjával, jóllehet a kabuli kormány felajánlotta a hatalom megosztását. (folyt.)
1989. február 6., hétfő 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sevardnadze sajtóértekezlete (2.rész)
|
Az átmeneti kormány összetétele bizonyosan egyike volt azoknak a kérdéseknek, amelyekben Moszkva és Iszlámábád megítélése eltér. A szovjet külügyminiszter sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt (ANDP) részvétele nélkül szilárd kormányzat nem jöhet létre Kabulban. ,,Akár tetszik, akár nem, a párt a legerőteljesebb és legszervezettebb hatalmi tényező afgán földön,, - mondta. Igen sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki csoportok nem hívták meg az ANDP küldötteit a ,,konzultatív tanácsnak,, február 10-ikére meghirdetett alakuló ülésére. (A kormányellenes erők által egybehívott, közel ötszáz fősre tervezett képviseleti gyűlés a pakisztáni Ravalpindiban találkozna. Feladata a többi között egyfajta átmeneti kormány felállítása.) Eduard Sevardnadze szerint egyetlen érdekelt afgán felet sem szabad kizárni a rendezés folyamatából. Indítványozta, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottainak jelenlétében tartsanak találkozót az összes afgán csoport és szervezet képviselői a megoldás megvitatására. Emlékeztetett arra a szovjet javaslatra, amely az afgán rendezés érdekében nemzetközi értekezlet megtartását szorgalmazta. +++
1989. február 6., hétfő 13:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|