|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Robbanás a Budalakknál (1. rész)
|
1989. február 1., szerda - Robbanás történt szerda délelőtt a Budalakk Festék- és Műgyantagyár 1. számú gyárában, s kiégett, összedőlt egy 800 négyzetméteres üzemcsarnok. A tűzoltóságtól kapott tájékoztatás szerint a baleset következtében ketten, Vidák László 33 éves, és Ma:rtz Pál 42 éves budapesti lakosok életüket vesztették, 15-en megsérültek. Egy súlyos sérültet a Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézetben ápolnak, hét másikat pedig a Magyar Néphadsereg Központi Kórházába szállítottak a mentők. Hét könnyű sérült segélynyújtás után hazatérhetett.
Az MTI munkatársa délután a helyszínen járt. A romok közül időnként még füstcsíkok kígyóztak elő, álltak a gyár gépei, az áramszolgáltatás szünetelt. A megrázkodtatásból éppen csak ocsúdó emberek tették a dolgukat a baleset helyszínén, s ülésezett a vállalat, a gyár vezérkara. Bényi Győző, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a lángokat a tűzoltók gyors munkájának köszönhetően rövid idő alatt sikerült megfékezni, átterjedésüket a környező épületekre meggátolni. A robbanást követően rövid időn belül kiürítették a gyárat. A robbanás okozta tragédia a gyár minden dolgozóját mélyen megrendítette. Az egyedül maradt családokról a vállalat gondoskodik. A baleset az ipari zománcfestékeket gyártó üzemépületben következett be. Ebben az üzemben veszélyes anyagokkal dolgoztak az emberek, éppen ezért mindent megtettek az üzembiztonság érdekében. A gépeket, berendezéseket robbanásbiztos motorokkal szerelték fel, az épület villanyszerelése is robbanásbiztos volt és elszívó rendszert is működtettek, mindezt annak érdekében, hogy a légtérbe kiszabaduló oldószergőzök ne okozhassanak balesetet. A tragédia mégis megtörtént, okát szakemberek vizsgálják. A kár több mint 30 millió forint. Az üzem az év végéig termelt volna, akkorra készül el ugyanis az új, világbanki hitelből épített zománcfestékgyár. A régi üzemben többé már nem indulnak újra a gépek. A romok eltakarítása csütörtökön kezdődik. A vállalatnál a balesetet követően azonnal vizsgáló bizottságot és válságstábot hoztak létre a gyárak és a központ ott tartózkodó vezetőiből. A hivatásos szakértők mellett a vállalat szakemberei is vizsgálatot kezdtek a baleset okáról, hogy a hasonló tragédiát elkerüljék. A válságstáb feladata az, hogy megtalálják a módját a kieső termelés pótlásának, egyeztessék termelési kapacitásaikat, s azt, hogy melyik gyáregység mennyi pluszmunkát tud vállalni. (folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Robbanás a Budalakknál (2. rész)
|
Az itt készített zománcfestékek nélkül ugyanis több nagyvállalat nem tudja folytatni termelését, határidőre teljesíteni exportját. Hogy mikor és hol indulhat újra a gyártás, azt még nem tudják biztosan, de a nagyobb ellátási zavarok kiküszöbölése érdekében késedelem nélkül felveszik a kapcsolatot vevőikkel, tájékozódnak, hogy milyen készletekkel rendelkeznek, s azoknak a festékeknek a gyártását kezdik meg előbb, amelyek leginkább hiányoznak felhasználóiknál. (MTI)
1989. február 1., szerda 17:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|