|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A Tudománypolitikai Munkaközösség alakuló ülése
|
1989. január 30., hétfő - Megtartotta alakuló ülését az MSZMP KB tudománypolitikai munkaközössége. Az újonnan létrehozott munkaközösség elnöke Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB tagja; tagjai közismert tudósok, az MSZMP KB tagjai; illetve a tudományos közélet képviselői.
Az alakuló ülésen a munkaközösség feladatainak, tevékenységének tartalmi, módszertani és szervezeti kérdéseiről folyt érdemi vita. A testület legfontosabb feladatának az MSZMP eddigi tudománypolitikájának áttekintését, értékelését, az új tudománypolitikai koncepció kidolgozását tekinti. Három kérdéskör állt a vita középpontjában. Az egyik az MSZMP 1969-es tudománypolitikai irányelveinek s az azt követő, azzal több vonatkozásban is ellentétes tudománypolitikai gyakorlatnak az értékelése. A munkaközösség tagjai történeti jelentőségűnek tekintik az MSZMP két évtizeddel ezelőtt kidolgozott és elfogadott tudománypolitikai határozatát. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az irányelvek megfogalmazása, de elsősorban a párt tudománypolitikai gyakorlata magán viseli az akkori politikai berendezkedés és felfogásmód ellentmondásait. A vita második fő kérdése az volt, mi képezze a párt tudománypolitikájának tartalmát. A munkaközösség fontosnak tartja e téren is a párt és az állam feladatainak, tevékenységeinek határozott elkülönítését. A párt mint politikai szervezet nem tekintheti feladatának a tudományos kutatás ,,irányítását,,, feltételeinek, szervezeti rendjének szabályozását, a kutatási stratégia meghatározását; a párt tudománypolitikájának arra kell válaszolnia, milyen legyen az MSZMP viszonya a tudományhoz, hogyan hasznosítsa a tudomány eredményeit a gyakorlati politikai munkában. Harmadikként a tudománypolitika néhány tartalmi kérdéséről folyt vita és alakult ki egységes álláspont. Ezek: a tudomány autonómiája, a kutatás és publikálás szabadsága, a tudomány és ideológia kapcsolata. A munkaközösség a tudománypolitikát az értelmiségpolitika szerves részének, fontos területének tekinti; úgy ítéli meg, hogy a párt tudománypolitikájának korszerűsítése az értelmiségpolitika alakítása szempontjából elsőrendű fontosságú. A testület ezért a mai helyzetben szükségesnek tartja elvi állásfoglalás mielőbbi kialakítását és közzétételét. (MTI)
1989. január 30., hétfő 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|