|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Felsőoktatási pártfórum Debrecenben (Pozsgay Imre, Nagy Imre) (3. rész)
|
Ha nem ezt képviselik, akkor csak a szembenállást választhatják, ami a párt lemorzsolódásához vezet a felsőoktatási intézményekben. Ha pedig a reformot, a reformerők támogatását választják, akkor rokonszenv fogja kísérni tevékenységüket, ebben a társadalmi csoportban is. Végezetül a Politikai Bizottság tagja kijelentette: ha maga a pártpolitika késedelmes és nem eléggé hatékony, azt ezek a pártszervek nem pótolhatják. Ezért nem csoda, hogy e pártszervezetekből a párt egészére ható nyomás érkezik a megújulás világosabbá, kategórikusabbá és félreérthetetlenebbé tételére. A debreceni egyetemi pártfórum délben Nagy Imrének, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előadásával folytatódott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetője az országos KISZ értekezlet után, A kongresszus előtt címmel tartott előadást, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy a névváltozás előtt álló szövetség a baloldali érzületű fiatalokat tömörítő tömegszervezet kíván lenni, s partneri kapcsolatok kiépítésére törekszik más ifjúsági szervezetekkel. Délután párttitkári fórummal folytatódott a tanácskozás. Megfogalmazták, hogy a korábbi évtizedekben a felsőoktatás - de a kultúra, az egészségügy, a tudományos kutatás is - tehertételként jelent meg az állami költségvetésben, s e szférák részesedése, megbecsülése, fejlesztési lehetőségei mindig a döntéshozók pillanatnyi szándékának voltak alárendelve. Meggyőződésük szerint az oktatás, ezen belül a felsőoktatás a társadalmi-gazdasági kibontakozás alappillére, nélküle e folyamatok kudarcra vannak ítélve. Az egyetemi-főiskolai pártbizottságok együttes fellépésükkel szeretnék elérni, hogy a felsőoktatás ügye markánsabban jelenjen meg az MSZMP társadalompolitikai koncepciójában. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 20:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|