 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Zárszámadó közgyűlések
|
1989. január 20., péntek - Pénteken Nógrád és Veszprém megyében is megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései.
Nógrádban elsőként a ceredi Ceredvölgye Mezőgazdasági
Termelőszövetkezet vezetősége adott számot a tagságnak a múlt év
eredményeiről, gondjairól, Veszprém megyében pedig a
veszprémvarsányi Jóbarátság Tsz vezetősége tartotta meg éves
beszámolóját.
Az előzetes adatok szerint Nógrád 36 közös gazdasága együttesen
200 millió forint nyereséggel zárja az 1988-as évet, s ez kereken 60
millió forinttal marad el a tervezettől. Veszteséggel négy
szövetkezeti nagyüzem gazdálkodott. A Ceredvölgye Tsz több
szempontból is kivételnek számit 122 millió forint árbevételével és
a tervezett 4,2 millió forintot lényegesen meghaladó, 9,5 millió
forint nyereségével. A gazdaság egyik legnagyobb sikere az, hogy
valamennyi tevékenysége a számitottnál nagyobb hasznot hozott. A
tervezettet több mint kétszeresen meghaladó nyereség, mint a
közgyűlésen hangsúlyozták, egyrészt a takarékos
költséggazdálkodásnak, másrészt a pénz ügyes forgatásának
köszönhető. A cerediek nemcsak rájöttek arra, hogy pénzt
legkönnyebben pénzből lehet fiaztatni, hanem eszerint is
cselekedtek. Egész évben hitel nélkül gazdálkodtak. Haszonra tettek
szert a cerediek a váltó forgatásából is. A jó gazdálkodásnak
köszönhetően a gazdaság dolgozóinak jövedelme 17 ezer forinttal, 75
ezer forintról 92 ezer forintra emelkedett az elmúlt évben.
A 7500 hektáros veszprémvarsányi gazdaság vezetősége arról adott
számot, hogy a tavalyi aszályos időjárás, a növénytermelésben
keletkezett kár ellenére sikerült megismételni az 1987-es esztendő
kiváló eredményeit. Búzából például tavaly - a tsz történetében
először - elérte a hektáronkénti 6 tonnás átlagtermést. Eredményes
volt az állattenyésztési főágazat gazdálkodása, s nagyon jó ötletnek
bizonyult a bakonyvidék egy speciális lehetőségének, a
vadgazdálkodásnak, s vele együtt a bérvadászatnak a fejlesztése is.
(MTI)
1989. január 20., péntek 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|