 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
NDK-menekültek - NSZK-hírközlés (1.rész)
|
Bonn, 1989. augusztus 12. szombat (MTI-tud) - Sok nyugatnémet napilap szombaton is elsőoldalas tudósításokban, hírmagyarázatokban tájékoztatta olvasóit a magyar hatóságoknak az NDK-menekültek ügyében Budapesten sajtóértekezleten ismertetett álláspontjáról, illetve a gyakorlatban irántuk tanúsított magatartásáról.
Míg az ötmilliós példányszámú, a közvélemény tekintélyes részét
befolyásoló Bild-Zeitung egy határ menti riportjában a magyar
határőrség humánus és elnéző magatartását domborítja ki, a Die Welt
című tekintélyes, konzervatív napilap vezérkommentárjában szóvá
teszi, hogy Budapest - szerinte berlini nyomásra - tompította az
Ausztria és Magyarország közötti úgynevezett zöld határ
nyitottságához és az NDK-menekültek menendékjogának megadásához
fűzött reményeket.
Előbbi újság vastag szalagcím alatt címoldalon megjelentetett
riportját azzal a megállapítással vezette be, hogy a hivatalos
Magyarország illetékesei mind több kérdésben helyezkednek őszinte,
becsületes és emberséges álláspontra. A lap ezt részben az 1968-ban
Csehszlovákia ellen végrehajtott közös kelet-európai katonai akció
indokolatlanságának mostani budapesti elismerésére, részben pedig
arra vonatkoztatja, hogy magyar határőrök az Ausztriába átjutni
kívánó NDK-állampolgárok iránti együttérzéstől és sajnálattól
vezettetve gyakran szemet hunynak menekülési kísérletek felett.
Az újság több megtörtént esetet sorol fel ennek bizonyítására,
majd a riporter megemlíti: ő is sikerrel próbálta meg a menekülést:
előtte is szabad volt az út, s ha NDK-állampolgár lett volna,
zavartalanul átjuthatott volna a határon.
A Die Welt azonban - szintén elsőoldalas hírmagyarázatában - úgy
értelmezi a budapesti sajtóértekezleten elhangzottakat, mintha a
magyar hatóságok visszakoztak volna azáltal, hogy bejelentették: a
tetten ért NDK-határsértőket első esetben csak figyelmeztetik,
második esetben azonban már lebélyegzik útlevelüket, végül pedig
kiutasíthatják, kiszolgáltatva őket a keletnémet hatóságoknak.
(folyt.)
1989. augusztus 12., szombat 13:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|