|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
NSZK-NDK-Magyarország - összefoglaló (1. rész)
|
S. Kovács Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 29. szombat (MTI-tud.) - Az NSZK budapesti nagykövetségét a Bild am Sonntag információi szerint valósággal megostromolják mindazok az NDK-polgárok, akik a nagykövetség segítségével akarják kieszközölni távozásukat a Szövetségi Köztársaságba. A héten több mint százan keresték fel a nagykövetséget, a képviselet kénytelen épületet bérelni a bemenekülők számára, akik részben a diplomaták dolgozószobáiban alszanak, vagy pótágyakon a bérelt épületben.
A bonni kancellári hivatal egyik magas rangú, de meg nem nevezett tisztviselője a Bild am Sonntaggal azt közölte, hogy ,,egyesek két hétig maradnak, mások csak néhány óráig. Állandó a jövés-menés. Az emberek kétségbe vannak esve. A nagykövetségen szorult a helyzet. A bejövők közül senkit sem küldhetünk el, mivel németek,,. A nyugatnémet - alkotmányban is rögzített - jogfelfogás szerint NDK-állampolgárság nem létezik, az NSZK minden német képviseletére igényt tart. A vasárnapi lap információinak hitelességét nehéz ellenőrizni, mivel ilyen esetekben sem az NSZK nagykövetsége, sem a bonni külügyminisztérium nem ad felvilágosítást. Másfél héttel ezelőtt azonban a bonni kormány, illetve a külügyminisztérium szóvivője közvetve oly módon ismerte el a képviseletfoglalások tényét, hogy közölték: nincs szó sem a berlini, sem a budapesti képviselet bezárásáról. Az elmúlt napokban e két misszió helyzete állt az érdeklődés középpontjában, de az NSZK-beli kimutatások varsói, bukaresti és prágai követség-foglalásokról is tudnak. 1984 októberében éppen a prágai nyugatnémet nagykövetségre hatolt be körülbelül 160 NDK-polgár, s közülük hatvanan még a karácsonyi ünnepeket is a nagykövetségen töltötték. A megoldás a legtöbb esetben az, hogy az NDK megígéri: megadja a kiutazási engedélyt, de előbb az illetők térjenek haza, a kérelmet az NDK-ban nyújtsák be. Az NSZK arra számít, hogy az idén legális és illegális úton 80-100 ezer NDK-polgár érkezik a Szövetségi Köztársaságba, a legtöbb a berlini fal 1961-es felhúzása óta. (folyt.)
1989. július 29., szombat 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|